Google Street View

Egy városban számos, akár ellentétes irányú folyamat zajlik. A Városi metamorfózis bloggere a Google Street View alkalmazás segítségével mutatja be az "egykor és most" állapotokat. Nem kell messzire visszamenni... 5 év alatt is gyökeres változásokat tapasztalhatnak --- jelen esetben a budapestiek. 

Úgy gondolom, hogy ez egy kiváló ötlet, ami a digitális eszköz alkalmazásának tekintetében az újragondolás  szintjén mozog. Középiskolásoknak longitudinális feladatként adható, mivel a google felvételei ritkán frissülnek. 

A fenti bejegyzésben közöl és jelen pillanatban is elérhető képek sem a valóságot mutatják, például a Práter utca azóta is teljesen más arculatot mutat, mivel a Corvin Negyed egészen a Tömő utcáig tart a maga újépítésű palotáival. 

Izgalmas és érdekes játék technofil lokálpatriótáknak. 

Mikrotanítás

Végjátékhoz érkeztünk. A félév lezárásaként számot adhattunk arról, mit is tanultunk a digitális taneszközök alkalmazásáról és ezt hogyan tudjunk integrálni saját szakunk egy kiragadott óráján. Rendhagyó módon a mikrotanítás célcsoportja nem a csoporttársainkból verbuválódott fiktív osztály volt, hanem meghívott import középiskolások. 

Egy tanítási helyzet - rutin nélkül - mindig nagy belső feszültséggel jár. Ha más nem, hát a saját magammal szemben támasztott elvárások hozzák a szívemre a frászt. Persze ezeknek a mikrotanítási gyakorlatoknak számos fontos tanulsága van, amivel hazatérhetünk. Tétje? Tulajdonképpen nincs. 

Igyekeztem legalábbis ezzel a "mi vesztenivalóm van" érzéssel részt venni a szerda reggeli szeánszon. Persze saját kérdésemre, gondolkodás nélkül meg tudom adni a választ: a hiúságom és egóm fog csorbát szenvedni, ha ez most nem sikerül tökéletesen.

Ami pozitívum, hogy amit terveztünk, azt megvalósítottuk. Ami negatívum, hogy eleve a koncepció csorba volt, amivel már a tervezés fázisában tisztában voltam, de a csoportakarat érdekében hármunk közös nevezője kellett, hogy döntsön.


Szerencsére az, amit valóban terveztem és amire készültem, az elnyerte mind a diákok, mind a saját magam tetszését. Konkrétan: Hamlet főbb szereplőire és mozzanataira egy kahoot kvízzel kérdeztem rá, amit sikeresen lebonyolítottunk. 

Az óra középpontjában a tragédia mibenléte állt (volna), amit egy közismert (mint kiderült mégsem!) példán, a Hamleten kívántunk volna illusztrálni. Konstruktív kritikaként megkaptuk, hogy túl sokat akartunk leadni és beletölteni a diákok fejébe. A kevesebb néha (mindig!) több elve igazán eszünkbe juthatott volna. A tervezésnek nagy hátránya volt, hogy nem fogalmazódott meg és nem képződött le a kívülállók számára, hogy mit is akarunk tulajdonképpen. Erre két megoldást látok:

1. nem kellett volna ennyit tervezni
2. jobban kellett volna megfogalmazni a célkitűzést és ügyesebben megteremteni a kohéziót

Az egész óra inkább tartalmi, mint technológiai központú volt, amit a mikrotanítás célját tekintve nem szerencsés. Számos lehetőséget kiaknázhattunk volna: interaktív táblára írt smart program, QR kód, szófelhő, gondolattérkép stb. De nem tettük. Nagyon értékes volt viszont, ahogy egy szociográfon keresztül mutatta be csapatunk a tragédiát mint a viszonyok kollapszusát. 

Az óra zárófeladatát pedig a diigo könyvjelző-alkalmazással való kiscsoportos kutatómunka tette ki.

Nagy tanulság, pontosabban megerősítés számomra, hogy nagyon nehezemre esik csoportban dolgozni. Ez elgondolkodtató, mivel a 21. században a csoporterőben és csoporttudásban rejlő potenciált kellene kihasználni. A konnektivizmus és a kooperatív tanulásszervezés is mind-mind arról szólnak, hogy együtt, feladatokat és felelősséget megosztva termeljen az egyén értéket. Mivel rendkívül konfliktuskerülő vagyok, nehéz megfelelően konfrontálódni a közjó érdekében. Hiába tudom valamiről, hogy az nem lesz a legszerencsésebb, nem szólok, a felelősséget áttolom az aktuális ötletgazdára, én pedig megmaradok a saját vállalt részfeladatomnál. 

Kvízkészítés a KAHOOT-tal

Már egy korábbi bejegyzésben szó esett a KAHOOT alkalmazásról. Most elérkezett a pillanat, hogy én is kipróbáljam, milyen létrehozni egy online kvízt, ami az osztályterembe csempészhet egy kis Legyen Ön is milliomos! életérzést.

Kvízem magyar mint idegen nyelv szakos tanárjelöltként született, s alapvetően kultúra témakörben egy kis ismerettágító játék célját szolgálja.

Fontos megjegyezni, hogy képeket és videókat is lehet beszúrni a kérdésekhez, sőt a válaszlehetőségek darabszáma is változtatható: 2-3-4-stb.

A kérdések pontokat érhetnek, amelyek versengésorientált játékká teszi a dolgot.

A KAHOOT egyébként véleménymegosztásra, vitára és statisztikai feladatokra is bevethető.

Az alkalmazás használatához azonban szükség van internetes kapcsolatra és olyan okostelefontra, ami képes internethez kapcsolódni akár wifi-vel, akár saját adatforgalom felhasználásával. Ez  az lehetőség osztálytermi alkalmazásban sok lehetőséget rejt magában, de pontosan az online világhoz való kötöttsége miatt pont ugyanannyi buktatót is.

Érdemes azonban a KAHOOT kvízt "tanuló" kérdésekkel nyitni, hogy a felhasználók hozzászokjanak a metódushoz (a monitoron lesz a kérdés, az okostelefonon csak a válasz szimbólumai jelennek meg).

Sok sikert és kreativitást a felhasználáshoz!

Interaktív tábla - digitális tábla a 21. században

Interaktív tábla itt, interaktív tábla ott. Mindenki odáig van meg vissza attól, hogy a digitális taneszközök ezen kategóriája forradalmasítja az oktatást. Eddig is szkeptikus voltam. Ezek után is az maradok. 

Feladatként kaptuk, hogy egy tutor segítségével hozzunk létre párban megadott szempontok szerint egy mini interaktív tananyagot, amelyről készítsünk videófelvételt. Az eredmény itt látható.



A felvételen is látszik, hogy inkább szól a feladat megvalósítása a smart nootebook szoftver lehetőségeinek feltárásáról, mint valós tananyag fejlesztéséről. Nevezzük inkább ismerkedési tananyagnak. Suszter Natáliával közösen készült, azonban az utómunkák és a videókészítés az ő érdeme.

Tagadhatatlan, hogy nagyon vonzó élményvilággal kecsegtetnek azok az interaktív tananyagok, amelyeket hozzáértéssel készítenek el. Kétséges azonban számomra, hogy egy 37 fős osztályban, ahol egy interaktív tábla található, hogyan éljenek a diákok ezzel a lehetőséggel. Hogy lesz az óra enne köszönhetően több és más, mint ha csak sima ppt-t vet be az oktató. Előnye, hogy offline munkára alkalmas ellentétben az összes korábbi bejegyzésben megemlített eszközökkel. 

Az a kérdés is felmerül, hogy pusztán azáltal, hogy "tapizni" lehet egy táblát, magasabb szinten valósítjuk meg az oktatás minőségét. Mi van, ha elromlik a tábla vagy éppen nincs hangolva. Nálunk ez órán és saját munkahelyemen is előfordult. Tervezetem így be is bukott. 

További kérdőjeleket generál a fejem fölé, hogyan lehet telepíteni a szoftvert, ugyanis licencszerződéshez kötött. Teljes jogú használatra csak iskolai termékkód és licenc birtokában történhet. És a tapasztalatom az, hogy még így sem. Tehát figyelni kell a szoftver verziószámára? Honnan tudhatom, hogy aktuálisan melyik lenne számomra az optimális. Mit bír el a munkahelyi tábla, mit bír el a laptopom és kompatibilis-e az a kis tananyag mindazzal, amit máshol akarok bevetni. Erre a jelen tapasztalatom csak annyi, hogy az egyetemi szemináriumon létrehozott tananyagot az itthoni gépre letöltött szoftverrel nem tudtam használni. 

Úgy vélem, hogy a tanárokat túlzott digitális elvárások elé állítják a munkahelyen és a továbbképzéseken. Én még a húszas éveimben elvárom magamtól, hogy megismerkedjek ezen digitális taneszközökkel. De kollégáim, akik már bőven a nyugdíjhoz vannak közel és még mindig a jól bevált taneszközeiket fénymásolják és fűzik le a gyerekek számára (mert fénymásolni legalább lehet nálunk), nem valószínű, hogy álmatlan éjszakákon kívül rövid távon mást nyernek vele. Más a helyzet azokkal, akik egy-két napos tréningen, továbbképzésen vesznek részt, de nem úgy, hogy egy 8 órás továbbképzésen 8 digitális taneszközt ismernek meg, mert az csak vágta a információs szupersztrádán. Ami bosszús és kimerült résztvevőket termel. 1 tréning legfeljebb két alkalmazással, szoftverrel foglalkozzon, hogy alaposan meg lehessen ismerni. 

Podcast pörgés

Először természetesen át kell vészelni azt a sokkot, amit saját hangunk hallgatása okoz. Azt észrevesszük, hogy spontán beszédünk valóban nem a leginkább jólformált mondatok bokrétája. De itt még reménykedünk, hogy majd a nyers hangfelvétel megvágása, szerkesztése, zenével történő maszkolása... ápol és eltakar... de valamelyest segít a helyzeten. Végül az "ennél már többet ne várjanak tőlem" érzéssel a mellkasban regisztrálunk a podomatic felületére, hogy végre útnak indíthassuk a világhálón első podcastünket. Persze ez mind nem is ilyen egyszerű. 

Nagyon érdekes feladatot jelentett számomra, hogy egy mini "rádióműsort" hozzunk létre. Véleményem szerint nagyon jól szórakoztunk miközben kitaláltuk a feladatot és amíg szorongva, kéztördelve és messzemenőkig improvizálva próbáltuk megvalósítani a feladatot... de legalábbis menteni, ami menthető. Mert valamiért semmi sem működött megfelelően. A nyers hangfájlban hallani az egyetem folyosójának visszhangját, amit egy profi ki tudna szűrni. Hübrisz lenne magunkról ezt állítani, tehát a felvétel visszhangos maradt.

A nyers hangfelvétel vágásának sikere érdekében telepítettem az Audacity elnevezésű programot. A program mezei felhasználók számára kiválóan alkalmas... amennyiben a mezei felhasználó legalább netto egy egész napot annak szentel, hogy megismerje milyen varázslatokra alkalmas a program. 

// KÉRDÉS // A hanganyagot végül több kevesebb sikerrel megvágtuk, azonban személy szerint bennem maradt egy-két kérdés. Hogyan valósítható meg, hogy szövegmentes időszakban az aláfestő zenét fel tudjam hangosítani? Az alapján ugyanis, amit a tutorial tanácsol, nem hallható a különbség. 

Elkészítvén a hanganyagot, még mindig nem pihenhetett meg a háborgó lélek, hiszen következett a nyilvánosságra hozatal, amit az ingyenes podOmatic felületen a legcélszerűbb elvégezni. Sajnos itt sem mentek olyan egyszerűen a dolgok, mint elképzeltem, hiszen akármelyik ajánlatból próbáltam feltölteni a fájlt, nem engedélyezte, nem jelezte, nem adott hozzáférési linket. De végül sikerrel jártunk. 

Egy tapasztalatot még szeretnék hozzáfűzni. Csöppet sem mindegy, hogy adott fájlunk milyen kiterjesztéssel rendelkezik. Az okostelefon diktafonjával készült hanganyagot először konvertálni kellett wav-ba, amit aztán mp3-ba, hogy megfelelően publikálni lehessen az oldalunkon. A konvertálás természetesen nem jöhetett volna létre, ha nincs a zamzar online ingyenes konvertáló program. (Ezzel is van esély youtube videók letöltésére.)

Az aláfestő zenéket pedig a youtube-ról loptuk töltöttük le a DVD Video Soft Free Studio programmal.

Remélem, hogy tapasztalataink megosztása és az ajánlott segédeszközök megkönnyítik a jövendő podcastalő nemzedék munkáját.

Digitális rádióműsor bárkinek - Podcast

Örömmel tudatjuk, hogy megszületett az első magyar mint idegen nyelv online rádióműsor (podcast): a HungaroCast. Az első adás már el is indult világhódító útjára.

Milyen célból jött létre ez a fiktív rádióműsor? Elsősorban magyar mint idegen nyelv tanároknak és diákoknak szól azzal a küldetéssel, hogy autentikus magyar szövegeket hallgassanak műveltségi és magyar kultúrát érintő témákban. A tanárok ezáltal friss, autentikus és sokszor aktuális szövegeket vihetnek be óráikra, hogy diákjaikkal gyakorolhassák a hallás utáni szövegértést. Az egyes podcastak a tervek szerint nyelvi szintnek megfelelően differenciáltak lesznek, illetve a későbbiekben mind dialektus, mind pedig szociolektus szempontjából megkülönböztetett hanganyagok között válogathatnak az érdeklődők. De ez mind semmi, hiszen... De hogy pontosan kinek, miért és hogyan elérhető... inkább hallgassátok meg első adásunkban!

Multimédia az oktatásban - Képszerkesztés

Lássuk egy gyakorlati példán keresztül, hogyan készíthetnek a diákok a lehető legegyszerűbb módon, speciális szoftverek nélkül is, pusztán egy mezei számítógép rendelkezésre álló alkalmazásaival vonzó plakátokat. 

Az írni és olvasni tudás nagyon sokáig csak a kevesek kiváltsága volt. Nem véletlen pl. a Biblia pauperum elterjedése vagy a keresztény (katolikus, ortodox) templomok gazdag képi díszítése, mivel olvasás és latintudás híján a hívők a képi információk alapján tájékozódhattak szentek életéről, biblia történetekről stb. Manapság újra a képi világ és képi információáradat veszi át az uralmat. A plakátművészet a 20. század elején a hatásgyakorlás (propaganda, konzum) céljából jött létre. Sok kép, kevés szöveg. Lényegre törően, figyelemfelhívóan. 

A digitális taneszközök végtelen tárházát kínálják annak, hogy képi információt hasznosítsunk különböző kommunikációs célok érdekében. A képszerkesztés egy diák életében bárhol előkerülhet. Egy iskolai vagy osztályrendezvény plakátját készítheti a közösség részére épp úgy, ahogy egy dolgozatához borítót/fedőlapot tervezhet, meghívókat gyárthat a Microsoft irodai programcsomagjának különböző alkalmazásaival, de nem ritka amikor magáncélból ajándékot gyárt haveroknak. 

A képszerkesztés egyik legelterjedtebb programja a Photoshop. Én személy szerint nem ismerem, nem tudom kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket. A jogtiszta szoftver pedig súlyos forintokba kerül. 

A GIMP nyílt forráskódú, ingyenesen (és legálisan) letölthető képszerkesztő szoftver, amivel ugyanolyan professzionális képeket szerkeszthet a hozzáértő, mint a Photoshoppal. Az időt azonban rá kell szánni, amíg kitapasztalja a felhasználó, mikor mit mivel érdemes. 

Lássuk egy gyakorlati példán keresztül, hogyan készíthetnek a diákok a lehető legegyszerűbb módon, speciális szoftverek nélkül is, pusztán egy mezei számítógép rendelkezésre álló alkalmazásaival vonzó plakátokat. 

Hozzávalók: valamilyen szövegszerkesztő program (open office, microsoft office), paint, internet google speciális kereső (hogy letölthető, jogtiszta képeket keressünk) és némi kreativitás. 

Az elkészítéshez tehát a paint és a word lesz a diák segítségére. 

A feladat: egy Halloween partyt szervezzen a végzős, 8. osztály az alsósoknak. A rendezvényt plakáton kell népszerűsíteniük. A plakáton szerepelnie kell egy stílusos képnek, stílusos betűtípusnak, a helyszínre, időpontra vonatkozó alapinformációknak és valamiféle kedvcsinálónak. Egy példát hoznék, miképp is lehet ezt megvalósítani.

Google az oktaktásban V. - Google tudós keresés

Emlékszem arra a megvilágosodott pillanatra, amikor egyik csoporttársam felfedte előttem a titkot, immár 8 évvel ezelőtt, hogy ő első körben a Google Scholar-on keres tájékozódó szakirodalmat az egyes beadandókhoz. Emlékszem erre a pillanatra és arra, hogy érzetem: egy egészen új világ nyílt ki előttem. 

Úgy vélem, hogy ha diákjainkat házi dolgozattémát vagy szorgalmit kapnak, elsősorban nem a könyvtárba rohannak a tudásért. Egyrészt, mert nincsenek hozzászokva, hogyan kutassanak, másrészt, mert ők már ahhoz vannak szokva, hogy ha nem tudnak valamit, akkor behívják a google-t beírják a keresőszavakat és várják, hogy ölükbe hulljon a tudás. Csakhogy a világháló tele van ellenőrizetlen, hiteltelen és kétes értékű írásokkal. Azt nagyon fontos megtanítani tehát diákjainkatnak, hogyan keressenek és mit hogyan szűrjenek a találatokból. Erre a kiváló első körös megoldás a Google Tudós vagy másként Google Scholar alkalmazás. Ezt biztosan csak "fehérirodalmat" "dob ki" találatuk a keresőszóra. Előnye, hogy időhatárokat is és megjelenítési formát (pl. pdf) is meg lehet adni. Tehát egy házi dolgozat elkészítése bármely témában kiváló lehetőség lehet az egyéni kutatómunkára, amit neten kezdve ajánlatos a Google Tudósnál indítani.

Google az oktatásban IV. - A Google Hangouts

Ahogy már egy korábbi bejegyzésben megjelent, a Google Hangouts szolgáltatás kiválóan alkalmas a vidámság és a szociális kompetencia fejlesztésére. Hogy miért? 

Részben mert webkamerás vagy hagyományosabb chatszobaszerű beszélgetéssel lehet tartani a kapcsolatot bárkivel, aki a partnerlistán szerepel. Gimi alatt nálunk már az MSN volt a "menő", aztán lassanként áttértünk a facebook chat-re, manapság pedig az okostelefonok és non-stop online jelenlét idejében a viber, a gtalk, a facebook messenger vagy éppen a google hangouts teremti meg a folyamatos csevegés kulturált kereteit. 

A Kahoot-ot bemutató bejegyzésben már hivatkoztam arra a jelenségre, hogy a diák alapvetően a kütyüje nélkül meglenni éppúgy nem tud, mint a halak a kopoltyúik nélkül, tehát ahelyett, hogy szankcionálnánk ezek használatát, inkább oktatási célok támogatására lenne jó felhasználni. 

Például elképzelhetőnek tartom akár hallássérült osztályban, vagy nyelvtanulóknál, hogy egyetlen hangos szó sem hangzik el az órán, mivel mindenki a tanárral "csetel". Ez kis csoportos órán elképzelhető.é Előnye az írásbeli szövegalkotás fejlesztése, szövegértés fejlesztés, hiszen ahhoz, hogy válaszolni tudjon a diák a tanárnak vagy diáktársának, értenie kell a leírtakat és magának is épkézláb mondatokat kell megfogalmaznia. Idegen nyelv esetén a Google fordító is ajánlható, mint internetes fordítóprogram, de tapasztalataim szerint a magyar nyelvi adatbázis és különösen a mondatok nyelvhelyessége komoly kívánnivalót hagy maga után.

Digitális történetmesélés

Ezt a videót még évekkel ezelőtt találtam karácsony után nemsokkal. Akkor még nem tudhattam, micsoda oktatási  erő rejlik benne és digital storytelling-nek nevezik. Digitális taneszközfejlesztés igazán kreatívan. Ebben azt hiszem a diákok messze verik a tanárok lehetőségeit!

Google az oktatásban III. - A Google Maps feltérképezése

Az egyik legpraktikusabb alkalmazása a Google-nek a Google Maps. Hiszen a SMAR modellt idézve nemcsak egy formátumváltás és javítás történik, hanem egészen új értelmezése is a térképhasználatnak. 

Nemcsak adott helyet tudunk megkeresni, hanem az odáig való eljutást is megadja nékünk a program, amennyiben igényeljük. Alternatívákat kínál. Az útvonaltervező programokkal szemben további előnye, hogy nemcsak rajzolt, hanem műholdfelvételes térképrészleten válik ábrázolhatóvá a kívánt helyszín. Emellett pedig egy kis sárga emberke segítségével akár körül is lehet nézni az adott utcában. Az ismerősségnek köszönhetően pedig semmiképpen nem fogunk eltévedni, amikor a valóságban is oda látogathatunk. Előnye, hogy bármilyen internettel rendelkező kütyü futtatja, így ha vidékiként éppen egy metropolisban vesztettük el nemcsak az irányérzékünket, de kis híján a fejünket is, akkor sem kell a lélekjelenlétet is elveszteni mellé, hiszen a google maps máris lokalizál és irányt mutat. Tehát amellett, hogy a mindennapi élet szerves részét képezi, az oktatásban is felhasználható. 

1. Magyartanárként hogyan vethetem be a google maps-t az oktatásban? 
• Banálisan egyszerű ötlet, de mégis fejleszti a diákok műveltségét, tájékozottságát, ha megnézzük, hogy irodalomórán a szerzőink hol születtek, milyen életutat jártak be a valóságban. 
• A fenti ötlet diákok által való alkalmazása az lehetne csoportmunkában, hogy ők hozzanak létre egy olyan digitális történetmesélést is felhasználó kisvideót, ppt-t, prezit, ahol a google maps felhasználásával életutat ábrázolnak, természetesen kötve olyan lehetőségeket, mint például képek a századfordulós Nagyváradról (pl. Ady esetében) stb.
2. Magyar mint idegen nyelv tanárként hogyan alkalmazzam a google maps-et az órák fejlesztőbbé tételére?
• A kultúra tanításánál nagyon izgalmas és színes lehetőséget jelenthet a diákok számára (különösen, ha forrásnyelvi környezetben tanítunk magyar idegen nyelvként), hogy az egyes nevezetességeket a google sárga emberkéjének mozgatásával élményhez juttatjuk a magyarul tanulókat (pl. Citadella, Hortobágy, egri vár stb.) Ez természetesen igaz a magyar diákokra is, hiszen nagyon sokan Magyarországon belül sem kirándultak még, nem látták hazánk nevezetességeit és csodáit. 

Google az oktatásban II. - A Google tárhely

Jogos igény az információs társadalomban, hogy dokumentumaink, létrehozott tartalmaink bárhol és bármikor elérhetőek legyenek. Sokan még nyomtatott mappákkal szaladgálnak, mások a pendrive-re (zsupszintó) esküsznek. Azonban a gyakorlat és a hatékonyság a felhőalkalmazások mellé tesz megdönthetetlen érveket. Ilyen az ingyenesen elérhető, benépesíthető Google Drive is. 

Hogy miről is van szó. Offline munkában - több, mint valószínű -, hogy már behatóan megismerkedtünk sok irodai programmal (szövegszerkesztők, táblázatkezelők, prezentáció-készítők stb.). Ezeket azonban csak a saját számítógépünk fájlrendszerében, vagy pendrive-on avagy e-mailben küldözgetve találhatjuk meg. A Google Drive nemcsak a dokumentumok feltöltésére, tárolására és bárhonnan történő kapcsolódásra alkalmas, hanem arra is, hogy létrehozzunk saját online dokumentumokat az online google drive "iroda" alkalmazásaival. Ugyanúgy lelhet szöveget szerkeszteni, amit aztán megoszthatunk másokkal, hogy közösen töltsük fel tartalommal, szerkesszük, lektoráljuk, javítsuk. De ugyanígy létrehozható egy megosztott ppt is, ami internetkapcsolat megléte esetén bárhol levetíthető. De túlmutató alkalmazásokkal is várja a felhasználókat a google drive. 

Térjünk tehát rá a Google Drive-ban rejlő - számomra - legkedvesebb lehetőségére, a googleForm-ra. Ez nem más, mint egy online, ingyenes kérdőívkészítő alkalmazás, ami rendkívüli módon megkönnyíti az ember életét tanuljon vagy tanítson az oktatási rendszer bármely szintjén. Skaláris válaszadástól kezdve a feleletválasztáson át a szabad szövegelésig bármilyen lehetőséget megteremthetünk készülő kérdőívünkben. A háttérre is számos esztétikus variációt kínálnak a készítők, Az eredmények excel fájlban jelennek meg, s mindazok, akik értik ennek működését, nagyon frappáns statisztikai elemzésnek vethetik alá a kérdőív eredményeit. Lássunk néhány lehetőséget, mire is lehet használni a google form-ot!

1. Kérdőív készítése. 11-12. osztályban szociolingvisztikai kérdések boncolgatása közben nyugodtan buzdíthatjuk diákjainkat csoportmunkában elkészítendő minikutatásra, amelyet nekik kell valamilyen nyelvi-nyelvhasználati jelentség kapcsán kidolgozniuk, lebonyolítaniuk és természetesen kiértékelniük. Mindamellett, hogy az online formának köszönhetően sok emberhez el tud jutni (pl. facebook-os megosztással), fejlesztjük nemcsak a közvetlen tapasztalatszerzést adott nyelvhasználati jelenségről, de a kutatásmódszertan alapjait ezzel együtt is megtaníthatjuk diákjainkat, amire majd felsőoktatásba kerülve nagy szükségük lesz. Tehát egy ehhez hasonló feladatban eszközként használható. 

2. Dolgozatírás. A kérdőíves forma létrehozásakor megadhatunk olyan szövegdobozokat, amelyekbe a feltett kérdésre adandó válaszok végtelenül hosszan szőhetőek. El tudok képzelni egy olyan dolgozatírást is, amikor tól-ig időintervallumban elérhető a kérdőív, tehát van bizonyos időkorlát, a kérdéseket pedig természetesen olyan gondolkodtató módon kell feltenni, hogy ne lehessen egyértelműen egy nyitott füzettel az ölünkben megoldani otthonról. 

3. Olvasmánynapló. Röpdolgozat jelleggel az olvasottakra való rákérdezéssel lehet magának a tanárnak is tájékozódnia arról, hogy ki mennyire "van képben", de ez akár az értékelésnek is lehet egy alapja (l. olvastad-e típusú röpdolgozat). De szorgalmi feladatként is elvégezhető, amennyiben a magyartanár felad egy-egy félévre bizonyos mennyiségű ajánlott vagy kiegészítő primer irodalmat, mindegyikhez gyárt egy-egy "kérdőívet". Ezek kitöltése szabadon választott, de beleszámít a féléves értékelésbe jegyemelőként. A tanárnak is hatékonyabb, mert egy helyen van mindegy válaszadó megoldása, objektívebb értékelést tesz lehetővé, ha kérdésenként javít valaki és nem az adott gyerek összteljesítményét és nem is fullad bele a tanár a rengeteg papírba, amivel egész évben amúgy is terheli magát. 

Személyes tapasztalatom több is van a google form alkalmazásának hatékonyságáról. Többek között az egyik munkahelyemen a honlapra beágyazva jelent meg, ahol a megrendelők a megrendeléseket leadhatták kiválasztva a terméket és beírva a postázási adatokat/elérhetőségeiket, megjegyzéseiket. 

A másik emlékezetes eset, amikor megköszöntem a google fejlesztőknek ezen alkalmazást az egyik cikkemhez való adatgyűjtés volt. Alapítványok tapasztalatait kértem az önkéntességgel kapcsolatban, kérdéseimet pedig nem interjú formájában élőben, hanem a link megküldésével google form-ban tettem fel. 

Kérdezz-felelek a KAHOOT-tal

A tanár beszél. Jobb esetben kérdez. A diák hallgat. Jobb esetben figyel. Maga az álom, ha még válaszol is. De leggyakrabban a telefonját nyomkodja, "fészbúkozik", esetleg valami IQ romboló flash-játékkal múlatja a csigalassú perceket. "Ha nem rakod el a telefonodat, elveszem!" Miért ne lehetne az órát inkább úgy kezdeni... "most mindenki kapcsolja be az okostelefonját, csatlakozzon a suli wifijére és kezdődjön az óra!"

Nem, nem valami új ember tragédiájának 31. századi falanszterébe csöppentünk, egyszerűen csak másképp állunk a telefonhoz, a digitális nemzedékhez és az óraszervezéshez, ha ismerjük a kahoot-ban rejlő lehetőségeket.

Amíg elkészítjük, használjuk a getkahoot.com-ot, de amint alkalmazásba állítjuk máris a kahoot.it lesz a mi felhasználási oldalunk. Jó szórakozást!

Érdemes próbafeladattal indítani, amíg a diákok is rájönnek a figyelemmegosztás és a technika együttműködésére, de nagyon élvezetes és motiváló lehet a tanári kérdezés. számonkérés ezen új fajtája. Az oldal kiválóan felhasználható a ráhangolás fázisában kvízként vagy éppen számonkérés formájában a reflexió szakaszában, vagy egy összefoglaló-ismétlő óra bizonyos egységeiben. A Legyen Ön is milliomos! játék alternatívája lehet.

Google az oktatásban I. - Google Calendar egy iskola életében (a szabadidőszervező hasznára)

A Google manapság már nem pusztán egy keresőprogram. Olyan alkalmazásokat teremt és vezet be még az átlagfelhasználó mindennapjaiba is, aminek hatására erősen felmerül a gyanú, hogy korszakhatárt kell húznunk: g.e. és g.u. (Google előtt és Google után). Most a blog életében is egy Google-fesztiválnak tekinthető sorozat következik, ugyanis néhány fortélyos és nagyon hasznos alkalmazást szeretnék a gyakorlati haszon oldaláról megközelíteni. Tanár(jelölt) szemmel.

Izgő-mozgó, nyüzsgő-pezsgő személyek ha csak egy fél napra is otthon hagyják a kis noteszüket, határidőnaplójukat... felér egy kisebb halálos ítélettel. Kivel, mikor, hol, miről. Csak néhány kulcskérdés, ami a hétköznapok magán- és hivatalos életének szervezéséhez nélkülözhetetlen. A Google Calendar nemcsak az offline határidőnaplónk digitalizált változata (akar lenni). Mindamellett, hogy természetesen a határidőnaplók fő funkcióját is kielégíti (napokhoz órákhoz feljegyzés készítése) interaktívan is lehet szerkeszteni, értesítőt beállítani, a világháló morzsáit linkelni, kapcsolni, hozzárendelni. És ha otthon hagyjuk a határidőnaplónkat... akkor sincs itt a világvége. Kinek-kinek vérmérséklete szerint van már okostelefonja, amin internetkapcsolat is akad. Ennek birtokában pedig kijelenthető, hogy farzsebünkben az életünk. 

De tágítsuk kicsit a látószögünket. Egy iskola, intézmény miképp hasznosíthatja a Google Calendart - nemcsak öncélú technológiafitogtatásként. Munkahelyemen én vagyok a délutános szabadidőszervező. Véleményem szerint egy google naptár kiválóan alkalmas lehet arra, hogy a havi/éves programokat feltüntessük az iskola (vagy jobb helyeken az osztály) honlapján, hogy mind a diákok, mind a szülők, mind pedig a kollégák számára nyílt információ legyen mikor mi merre hány lépés. Mellékeltem a saját - valós - szabadidős beosztásunkat 2015. november hónapra illusztrációként és kedvcsinálóként... hátha mások élesben is kipróbálhatják egyszer a saját iskolájuk honlapján.

Egy kis Google móka

"Ez a mókázás nem jöhetett volna létre, ha nincs... a Google Hangouts!" 

Köszönjük, hogy a mamut Google intézményének ez a szolgáltatása is emelte a reggel fényét.

Digitális források felhasználása egy foglalkozáson

Hogyan lehet felhasználni a digitális taneszközöket egy tanórán... sokszor esnek abba a hibába a pedagógusok, hogy az újonnan tanult, megismert digitális taneszközöket ráerőszakolják az osztályra, az órára és a tanítandó anyagra akár indokolt, akár nem. A másik felmerülő tipikus jelenség, hogy általában csak a SMAR modell szerinti javítást hajtanak végre: tipikusan illusztrációra használják a digitális eszközöket. 

Most egy olyan komplex projektdélután foglalkozási vázlatát szeretném megosztani a digitális állampolgárokkal, amelyek számos lehetőséget ötvöznek, de mindenképpen azon van a hangsúly, hogy a gyerekek maguk tevékenykednek a technológiával. Ezáltal kettős hangsúlyú az ismeretbővítés és kompetenciafejlesztés, hiszen nemcsak a tárggyal foglalkoznak tartalmi szempontból, hanem a megjelenés, megformálás, tárolás módjával is, amit a digitális taneszközök jelentenek.

Általános adatok

Évfolyam, osztály: 5. évfolyam

Iskolatípus: 8 osztályos gimnázium

Időigény: 4x 45 perc, projektdélután keretében megvalósítható

Foglalkozás címe: Ismerkedjünk a baglyokkal!

Óra témája: Digitális taneszközök integrálásával tervezze meg az osztályban kialakított 4-5 csoport, miképp bővítsük  a baglyokról való tudásunkat. A projektnap a májusi madarak és fák napja kapcsán kerül megszervezésre, tanmenettől független témafeltárás. A környezeti nevelés elvárásának kíván megfelelni.

Résztémák: Téma vázolása, digitális taneszközök összegyűjtése, alkalmazási ötletek, témakörök kijelölése, csoportok létrehozása, kutatómunka és az eredmények prezentálása.

A foglalkozás céljai: 

Az óra végére minden csoport számára egyértelművé válik, milyen témakör feldolgozása a feladata és milyen eszközök állnak rendelkezésére és segítségére annak érdekében, hogy személyre szabott feladatát elvégezhesse. A fő cél a technológia gyakorlásán túl a bagolyfélékkel való közelebbi megismerkedés, ismeretbővítés.

Fejlesztendő kompetenciaterületek: 

Created with Tagul.com

Munkaformák 

Kooperatív csoportmunka, frontális munkaforma a feladatok meghatározásakor.

Motiváció, a figyelemfelkeltés és - fenntartás eszközei:

Kreativitás kifejezésére a digitális vizualizációs lehetőségek és az egyéni feladatmegoldás felelőssége.

IKT integráció:

A diákoknak a Bagoly projekt megvalósítása digitális formában, virtuális tabló formájában készül el, ami interaktívvá teszi az elkészült produktumot. A technológia révén a SMAR modell alapján a kiterjesztés és a változtatás kategóriáiba kerülnek a tanóra egyes részei. Annak következtében, hogy nem csak írásban lehet közölni bizonyos ismereteket a bagolyról, hanem hangfelvételeket és videókat is lehet közölni, kézzelfoghatóbb tapasztalatra tesznek szert a diákok. 

Differenciálás eszközei:

Nyelvi fejlettségi szint. Azon gyerekek, akiknek gyengébb a szövegértése, olyan csoportfeladatokat fognak kapni, amiben audiovizuális információkat kell rendszerezni, következtetéseket levonni. Azok viszont, akik szövegértés tekintetében az átlag szinten vagy fölötte teljesítenek, olyan feladatrészeket kell adni, amiben ezt eszközként használhatják. 

Műveltségterületi integráció:

-számítástechnika

-természetismeret/biológia

Tanulási folyamat biztosítása:

Ellenőrizni, hogy a munkában felhasználni kívánt digitális taneszközök elérhetőek-e, működnek-e, melyik milyen funkciókat biztosít, nem történtek-e lényegi változtatások. Arról is meg kell bizonyosodni a foglalkozás előtt, hogy valóban van-e internet az osztályteremben és a megfelelő külső egységek működnek-e. Az óra a számítástechnika teremben zajlik természetismeret óra keretében. Biztosítani kell, hogy a csoportok az közös munka során kényelmesen elférjenek és képesek legyenek egymással megfelelően kommunikálni. A fizikai tér adta lehetőségeket fel kell mérni (látszik-e rendesen a központi interaktív tábla a terem minden pontjából stb.). Arra is fel kell készülni, hogy a frontális rész esetén a gyerekek elkalandozhatnak nem témába vágó oldalakra is interneten. 

Felhasznált források 

-online források

AZ ÓRA STRUKTÚRÁJA

1. RÁHANGOLÁS

Az iskolában projektnapra készülnek, s a megelőző egy hétben szavazni kellett. A diákoknak meg kell választaniuk az iskola idei kabalaállatát, amivel a későbbiekben több ízben is foglalkozni fognak az osztályok. A szavazás eredménye alapján a bagoly lett a nyertes. A jelen foglalkozás a szavazás eredményének kihirdetésével kezdődik rejtvényes formában. A gyerekek székein egy-egy betű szerepel. Az azonos betűknek egy csoportba kell összpontosulniuk. Összesen 5 csoport születik: B    A    G    O   LY. A csoportok egy keresztrejtvényt kapnak az Eclipse keresztrejtvény készítő szoftver felhasználásával, amelyben különböző állatokra vonatkozó tematikus kérdések megválaszolása során a megfejtés a szavazás nyertese, vagyis a bagoly lett. 

Célkitűzés megadása követi a ráhangoló játékos feladatot, melyben elhangzik, hogy most általában a bagolyfélékkel ismerkedünk meg közelebbről.

2.   JELENTÉSTEREMTÉS

Előzetes ismeretek előhívása egy padlet felület  segítségével történik, ahol minden gyerek kulcsszavak formájában hozzáteszi azt az ismeretet, amit eddig birtokol a baglyokról. A feladat időkorláta két perc. A tanár közben leszűri a tapasztalatokat és felméri, milyen mintázatba rendezhetőek a meglévő ismeretek.

Az új ismeretek bevezetése csoportmunkában kerül feldolgozásra. Minden csoportban egy a prezi  felhasználásával elkészített gondolattérkép-tablót kell prezentálnia a projekt végén. A csoport tagjainak a következő témaköröket kell megjeleníteniük a gondolattérképen. Az eszközök használatára való ösztönzést javaslatként megkapják, a keresőmotorok (google) segítik az információk keresését: 

1. bagolyfélék-bagoly fajták (szófelhőben való ábrázolás), 
2. mozgásával kapcsolatos videókhoz születő szöveges bejegyzés, melynek a tudományos szócikk igényével objektíven, pontosan és lényegre törően megfogalmazva szülessen
3. táplálkozásáról elmetérkép készítése
4. testfelépítéséről, kültakarójáról, testrészeiről képek gyűjtése, képaláírásokkal való ellátása
5. a baglyok megjelenése a társművészetekben és a művészettörténetben. A bagoly mint szimbólum. Összefüggések értékelő bejegyzésének írása és bármilyen audiovizuális termék illusztrációként való felvonultatása.
6. Differenciálás a tehetséges diákoknak: a Legyen Ön is milliomos! játék analógiájára power point kvíz készítése, kérdésekkel való feltöltése úgy, hogy a csoport által feldolgozandó minden témakör megjelenjen benne. Ezt a feladatot nem kell a preziben ábrázolni.

Rendszerezés és rögzítés 3x45 perces órát vesz igénybe. Mivel a csoport által igénybe vett taneszközök virtuális tanteremben rejlenek, elmentve bármikor folytathatóak. A munka egyéni megsegítés mellett a csoportok önállóságára van bízva.  Az egyénileg összegyűjtött és elkészített „tablóegységek” preziben történő ábrázolása tanári vezetéssel történik. A prezi megismertetése új tananyagként jelenik meg az órán. Az utolsó 45 perces egység a termékek prezentálása.

A tanulói teljesítmény ellenőrzése és értékelése: A prezentációk bemutatóján a csoportok értékelő lapot kapnak szempontsorral, ami egy google form kérdőív formájában jelenik meg előttük a gépen. A szempontsor: az információk pontosságát, a technológiai eszközök felhasználásának eredményességét, az összhatást és a kreativitást hivatottak értékelni. A diákoknak minden esetben 3 pozitívumot kell kiemelniük és 1 tanácsot megfogalmazniuk a bemutatóval kapcsolatban. Ezzel fejlesztjük véleményalkotásukat s a vélemény megfogalmazásának nyelvi képességét.

3.  REFLEKTÁLÁS/LEZÁRÁS

A prezentációk meghallgatása után játékos levezetésként a Legyen Ön is milliomos! játék baglyokra vonatkozó kérdésekkel feltöltött változatát kell megoldaniuk a diákoknak. 

Tapasztalatok egy elmetérkép készítéséről

Az elme- vagy másként gondolattérkép kooperatív tanulásszervezési módszer nagyon közel áll hozzám. Saját magam tanulását is megkönnyíti ez a fajta vizuális szervező, ami lehet fürtábra vagy egyszerű pókhálóábra, de már középiskolában kifejlesztettem a saját rendszeremnek megfelelő folyamatábrák segítségével való tanulást. Erre alapozva különösen lelkesen fogadtam a feladatot, miszerint digitális elmetérképekkel fogunk megismerkedni. 

Korábban a bubbl.us ötletbörze megjelenítésre szolgáló alkalmazást ismertem. A repertoár immár a MindMeister programmal bővült. Az felhasználás regisztrációhoz kötött, s sajnos az alapszint csak korlátozott lehetőségeket biztosít munkaszervezés hatásfokának maximalizálására (pl. képet feltölteni nem lehet).

A munka tanulópárokban zajlott, amely párok szaktárgyi szempont mentén szerveződtek. Magyar szakos lévén adott volt, hogy alapvetően irodalmi témát válasszunk. Mivel kettőnk közül én voltam, aki már végzett tanítási gyakorlata során digitális elmetérkép felhasználást igénylő feladatot, megosztottam tapasztalatomat társammal. Annak idején a diákoktól Vörösmarty Mihály életrajzát kértem gondolattérképen ábrázolni, a csomópontokat Vörösmarty különböző szerepeinek kellett szerveznie. Most Arany Jánost választottuk, s az életművön belül szűkítettünk a balladaköltészetre. "Munkatársam" könnyebben ráérzett a MindMeister szerkesztési lehetőségeire, így az alapstruktúrát a közös megbeszélést követően ő végezte. Ezt én kiegészítettem, illetve az elméleti hátteret is végleges formába öntöttem.

Az együttműködés szociális értelemben hatékonyan zajlott, mivel mindketten segítő javaslatokkal fordultunk egymás felé, kiemelve a másik már elvégzett feladatának legnagyobb erényeit. A módosítási javaslatok kérdésként lettek megfogalmazva, demokratikusan hoztunk döntést. 

A kommunikációt azonban nagyban akadályozta, hogy e-mailen keresztül léptünk egymással kapcsolatba, s itt a levélváltásra való várakozás miatt ingadozott a munka dinamizmusa, illetve volt, amikor csúszott az információ, s stagnált a szerkesztés. Nehézkessé tette tehát a munkát a pusztán virtuális kapcsolattartás. 

A másik hatékonyságcsökkentő elemet maga az oldal jelentette - legalábbis az én számomra. Lehet, hogy a laptopom, lehet, hogy az internet, lehet, hogy a böngésző okolható, de az biztos, hogy nagyon sokáig tartott az oldal frissülése és a kattintott utasítás megvalósulása. Továbbá maga a gondolattérképen létrehozható szintezés és elhelyezési opciók egyáltalán nem elégítik ki azt az igényemet, amit papír alapon filctollakkal meg tudok valósítani. Kétségtelen előnye az online gondolattérképnek, hogy interaktív lehet, gazdagon elhelyezhetőek benne audiovizuális élményt nyújtó csemegék, mint kisfilmek, felolvasások stb., azonban a térkép jelleg csökevényes marad, nem lehet a kapcsolatokat és a szinteket olyan érzékletesen ábrázolni, mint papír alapon. Természetesen minden feladat esetében el kell dönteni, mi áll a fókuszban. Mivel az általunk megfogalmazott munka során főként az elmetérkép interaktivitására helyeződött a hangsúly, nem vett el a kész termék értékéből az az igényem, hogy minél gazdagabb térképet lehessen rajzolni. De más jellegű feladatban, ahol például összefüggések ábrázolásán lenne a cél, már nem kielégítő az a megoldási javaslat, amit a MindMeister kínálni tud.

Az együttműködést jó hangulatúnak, eredményesnek és kölcsönösen támogatónak éltem meg, ezért köszönet munkatársamnak.

Tájékozódj okosan egy ELMETÉRKÉPEN

A jegyzetelés és interaktív témafeldolgozás egy új lehetőségét találjuk a digitális elmetérképekben. A MindMeister digitális gondolattérkép-készítő alkalmazás segítségével egy irodalmi témát kívántunk feldolgozni: Arany János balladaköltészetét.

A témaválasztást indokolja, hogy a középiskolai irodalomoktatásban tipikusan Arany János kapcsán foglalkoznak először a diákok a ballada műfajával, s a gazdag életmű a műfaj megvalósulásának széles spektrumát mutatja be. A balladák csoportosítása azonban számtalan szempont mentén történhet: tematikus, alműfaj dominancia, világkép- és értékszemlélet alapján. Didaktikai feladatként fontosnak tartjuk, hogy a diákok önálló szempontrendszert kialakítva következetesen haladjanak egy téma feldolgozásában. Ebben a feladatban több képesség- és tudásterület fejlesztésére teszünk kísérletet.

Elsődleges cél Arany János balladaköltészetével való megismerkedés, melyben a diákok aktív résztvevők és kutatásra ösztönzött jelentésteremtők. De a feladat nemcsak az ismeretbővítést szolgálja, hanem az információkereső olvasás szintjét is fejleszti, hiszen egy újraértelmezett vázlatkészítést vár el a diákoktól. Digitális kompetencia fejlesztése áthatja elejétől a végéig a feladatot, hiszen a feladat egyik szempontja, hogy minél több audiovizuális élményt vonultasson fel. Szociális kompetencia gyakorlása, csiszolása is zajlik, hiszen a csoportmunka elvárja, hogy tudatosan szervezzék a munkamegosztást, szerepleosztást és az erre való reflektálást. Mivel erről beszámolót kell tenniük, tudatossági fokban is fejlődés várható.

Mivel a diákokra van bízva, hogy milyen szempont mentén haladnak a csoportosítás és ábrázolás létrehozásában, várhatóan többféle csoportmegoldás születik majd, ami magától értetődően kínálja a lehetőséget arra, hogy prezentálják is egymás előtt az eredményeiket, segítve és mélyítve ezzel a mélyebb tanulást, hiszen több szempontból világítják meg egymás előtt ugyanazt a témát.

A feladat a következőképpen fogalmazható meg:

„Most 4 fős csoportokban fogtok kutatni. A MindMeister gondolattérkép segítségével ábrázoljátok Arany János balladáit! A csoportosítási szempontot a csoport maga választja meg, a csoportosításra váró balladákat a Pethőné Nagy Csilla Irodalomkönyv korpusza adja. A gondolattérkép tartalmazzon minél több digitális forrást és törekedjetek arra, hogy minél interaktívabb, minél több érzékszerv és audiovizuális élmény bevonásával teremtsétek meg csoportotok gondolattérképét! A csoporton belül jelöljetek ki felelősöket, és a feladat elvégzését követően fogalmazzatok meg reflexiót a csoport munkamegosztásának tapasztalatairól. A reflexióban térjetek ki arra, hogy mi indokolta a csoportosításul választott szempontot. A feladat elvégzésére egy hetet kaptok. Az elkészült produktumokat egymásnak is bemutathatjátok egy kijelölt prezentációs órán.”

Mi egy lehetséges megvalósítást mutatunk be a létrehozott MindMeister gondolattérképen.

Gyülekeznek a SZÓFELHŐK...

A hagyományos és digitális írástudás jellemzője a vizuális megjelenítés. Azonban a 21. századi íráskészség inherens jellemzője az intenzív, jelentésteremtő vizualitás. De hogy ne a fellegekbe beszéljek és ne érezzék sokan, hogy a digitális írástudás kapcsán csak a felhők gyülekeznek az elmékben, nézzünk néhány ötletet, hogyan vethetők be a SZÓFELHŐK a tanórákon. Hiszen a (szó)felhők felett (is) mindig kék az ég. 

A technológia hatása már a 20. század elején nyomot hagyott az irodalomban. Elég ha a második világháború után, főként német nyelvterületen elterjedt konkrete Poesie-re vagy a nálunk is megjelenő avantgard képversekre gondolunk. A szófelhő mint olyan ötvözi a képi jelentésteremtést a vázlatjellegű kulcsszókiemeléssel, hiszen egy adott téma, fogalom, jelenség, korszak ábrázolása kézzelfoghatóbbá, könnyebben memorizálhatóvá válik. 

Online folyóiratok, továbbképzések, tréningek és prezentációk előszeretettel aknázzák ki a szófelhő alkalmazásban rejlő lehetőségeket. Az alábbiakban néhány ötletet vonultatnék fel, amelyek azt hivatottak bizonyítani, hogy a szófelhők alkalmazása az oktatásban nemcsak valami úri huncutság, hanem valóban fejlesztő, tudásbővítő, vagy akár készségfejlesztő szerepben jelenhet meg. Fontos megjegyezni, hogy az alkalmazásnál mindig figyelembe kell venni az iskola adta infrastrukturális lehetőségeket, illetve felmérni, hogy a tanulók milyen otthoni digitális lehetőségekkel rendelkeznek. Továbbá nem elhanyagolható az sem, hogy vagy a számítástechnika tanárral együttműködve vagy a szaktárgyi órák terhére meg is kell ismertetni a gyerekekkel/fiatalokkal az adott digitális eszközt, hiszen csak ezek után várható el, hogy pl. otthoni munkában dolgozzanak vele. A szófelhők természetesen nyomtathatóak, tehát ilyen értelemben "offline" is használhatóak. Az alábbi ötletek több korosztály számára alkalmasak, illetve évfolyamonként aktualizáltan bevethetőek.

Szófelhők a magyarórákon

1.    Magyarszakos tanárjelöltként már valós tanítási helyzetben, 10-es osztályban is kipróbáltam a szófelhők alkalmazását megszólítások tanításánál. A hivatalos iratok megszólításai kapcsán merült fel a probléma, hogy a diákok bizonytalanul használják az informális és formális megszólítási módokat. Ezeket szocioprogmatikai szempontból vizsgáltuk, a lehetőségeket pedig gyakorisági szempontból differenciáltuk és ábrázoltuk. 

2. Maradjunk a hivatalos iratoknál. A szövegtípusok tanítása - véleményem szerint - az egyik legpraktikusabb tananyag, amit a diák azonnal ki is próbálhat az iskolán kívüli életében, hiszen bármikor kérvényezhet valamit, folyamodhat akármilyen szerv felé. Viszont az, hogy ezek az iratok valóban megfelelnek az elvárásoknak, formai és nyelvhelyességi követelményeknek, nem magától értetődik. Ezeket meg kell tanítani a diákoknak. Elképzeléseik vannak arról, hogy milyen a hivatalos stílus, azonban sokszor inkább ennek paródiája, mint letisztult megvalósulása érhető tetten. Elképzelhetőnek tartom, hogy  szófelhőben ábrázoljuk az alkalmazható, tipikus nyelvi fordulatokat, paneleket, mintegy mankóként adva a megfelelő pragmalingvisztikai fejlesztéshez. Fontosnak tartom, hogy csak a megfelelő nyelvi minta jelenjen meg, tehát a szófelhő csak ezeket tartalmazza. Középiskolás korosztálynak, akik már a felnőttéválás folyamatában a való élethez erőteljesebben kapcsolódnak, kifejezetten ajánlott tudástartalom.

3. Ugyancsak nyelvtan órán vethető be a következő ötlet - s ezzel talán a diákok számára is szerethetőbbé, izgalmasabbá tehető a magyarórák mostohagyereke. Már alsó tagozatban megindul a nyelvtani, helyesírási szabályok tanulása (magolása). Ez általában egy "Tanuld meg!" színes mezőben fenyegeti a nebulókat. De képzeljük el, hogy szófelhőket adunk a tanulópárok elé, amelyek egy-egy nyelvtani szabály példaanyagát (korpuszának prototipikus példányait) tartalmazza. A szófelhők egységei alapján kell megfogalmazniuk egy-egy nyelvtani szabályt. Ez a tudás integrálásának egy magasabb foka, hiszen a diák maga von le következtetéseket. Helyesírás fejlesztés mellett tehát készség- és képességfejlesztés is zajlik. 

4. Szókincsfejlesztés nem csak az idegen nyelv órák sajátja. Akár magyar mint idegen nyelv órákon, akár alsó tagozatos témakörös témaheteknél, akár egy speciális téma feldolgozása esetén a témakörhöz elvárt, szükséges alapszókincs megjelenítése is történhet szófelhőben. Ez a diáknak segítség és emlékeztető is egyben.

5. Kreatív írási feladat differenciáltan bármely korosztály részére, ha szövegfelhőben kapják a diákok azokat a kifejezéseket, amelyeket az alkotandó szövegben szerepelnie kell. 

Szófelhők az irodalom órákon

1. Magyarórán könnyedén bevethető akár a ráhangolás, akár az óra utolsó, reflexiós fázisában, hogy egy adott műfaj jellemzőit adjuk meg választott formában szófelhőként, s ebből kell kitalálnia a diákoknak, hogy melyik műfajról van szó. Ez a Bloom taxonómiában a felismerés szintje a megértés ellenőrzésre, de ennél fejlesztőbb lehet (reflexió fázisban), ha a csoportok vagy tanulópárok egymásnak hoznak létre szófelhőket ugyanezen szempont mentén (nekik kell kiválasztaniuk, hogy pontosan mely kulcsszavak/kifejezések kellennek, hogy belekerüljenek az ábrába és azt is, hogy milyen szimbólum segíti az emlékezetbe vésést hívóképként. Minden korosztály számára alkalmas, hiszen alsó tagozattól fogva egyre mélyített tudástartalom és szempontrendszer mentén foglalkoznak egyes fogalmakkal a diákok.

2. Hasonló módon felhasználható például az irodalmi korszak kulcsszavakban történő tanítására, ami fontos háttértudást, keretet ad az irodalmi művekkel való ismerkedéshez. A korszakhoz szintén egy emlékezetsegítő mankót lehet választani jellemző kép formájában a kulcsszavakkal pedig feltölteni. Létrehozásható a diákok vagy a tanár által. Dolgozatban is megjelenhet, ez esetben felismerés szinten várjuk a tudást, de a korábbi ötlethez hasonlóan a diákok a megtanultakkal manipulálva ők maguk is létrehozhatják. Különösen érettségi előtt álló korosztály számára ajánlott, amivel az ismétlés, a tudás rendszerezése kreatív, tanulásmódszertanilag előnyös formában történhet.

Created with Tagul.com

3. Kreatív elemzési feladat lehet a diákok számára egy-egy vers ábrázolása szófelhőben. Ez az illusztráláson túl súlypontokat is kiemelhet, ami segíti a későbbi elemzést. Szóelőfordulási gyakoriság alapján való szókiemelés itt statisztikai szempontot emel ki. Bármely korosztály esetén, otthoni feladatként (előzetes tanári bemutatás alapján), szorgalmiként vagy projektfeladatként megvalósítható.

4. A műnemek alá tartozó műfajok csoportosítására mini fogalomtár létrehozása lenne a következő alkalmazási ötletem. A szófelhő évfolyamonként bővülhet az újonnan kategóriába sorolt műfajokkal. Év végére összeállítható egy gyakorisági minta is az alapján, hogy mely műfajból tanulták a legtöbbet. Korszakonként is módosítható: adott korszakban melyek a jellegzetes műfajok (pl. az eposz az antikvitás vagy barokk jellemzője, míg a ballada inkább romantikához sorolható.) Folytatólagosan például 9. évfolyamtól kezdve gyarapítható, így érettségire már kész tárház áll rendelkezésre.

5. Egy lazább felhasználás például szabadidőszervezők számára, hogy ha az iskolába tanulmányi (szerű) vetélkedőt szerveznek, s egy-egy irodalmi művet kell felismerni a szófelhőkben megjelenített kép, kulcsszavak, szereplők, helyszínek alapján. Például elképzelhetőnek tartom, hogy az iskola folyosóján itt-ott felbukkanó szófelhők meg-megállítják a diákokat és gondolkodásra késztetik őket.

6. Alkotások összegyűjtése alkotókhoz. Az alkotó képe a vizualizációs alap, a szavak az alkotások. Ez gyerek által létrehozva összegzés és tanulássegítés, de dolgozatban lehet számonkérés is. Szintén érettségi előtt állóknak tartom ezt a felhasználási módot leginkább ésszerűnek.

Bízom benne, hogy a fentiekben felsorakoztatott felhők, nem teszik borongóssá a tanárok és tanárjelöltek hangulatát. Remélem még azok számára is kiderül (az ég), akik a digitális kompetenciafejlesztést mumusnak tartják, hogy a szófelhők fölött valóban kék az ég.

Kipróbálásra érdemes szófelhő készítő alkalmazások:
MakeWordMosaik
TagCrowd
Tagul
Wordle
WordSift

Közösségi könyvjelző könnyedén

Könyvjelző. Arra való, hogy ha az olvasásban folytonossági hiány lépne fel, akkor azt megjelöljük. Legalábbis hagyományos szoftver (könyv) esetén így értelmezhetjük. Az Infokorban azonban másképp ragadhatjuk meg a virtuális könyvjelzőket. Most a Diigoval ismerkedtünk meg a Modern eszközök a pedagógiában kurzus keretein belül.

Ahogy önmagát bemutatja, a Diigo nemcsak virtuális könyvjelző és jegyzetelést segítő alkalmazás, amit a böngészőhöz lehet letölteni, hanem egy közösségi oldal is. A konnektivista tanuláselmélet követelményét maximálisan kielégíti az a lehetőség, ami a Diigo-ban rejlik. Tudniillik nemcsak magunknak könyvjelzőzhetünk, mint tettük azt korábban - hagyományosan - egy könyv esetében, hanem mindazoknak, akikkel megosztjuk "tudásunkat" (vagy fogalmazzunk szerényebben: zsákmány információinkat). 

Vessünk tehát egy-két pillantást arra, hogyan használható fel az oktatásban a közösségi könyvjelző adta lehetőség, s hogyan valósul meg talán minden eddiginél is markánsabban a konnektivizmus mint tanulás- és tanításelmélet. Néhány ötletet tennék közkinccsé, ami - véleményem szerint - felhasználhatóvá teszi csoportszintű tanulás-tanítás esetén. 

1. Továbbképzéseken is rendszeresen szorgalmazzák a projektalapú oktatást. Ez esetén az anyaggyűjtés és rendszerezés fázisában különösen jól hasznosítható az internetes források könyvjelzőkben történő katalogizálása. Előnye, hogy a hivatkozásokat nem kell kimenteni vagy kiírni, hanem online gyűjteményben megjeleníthetővé válnak, amelyekre kattintva rögtön vissza lehet térni az érintett oldalra. Mivel a könyvjelzők rövid leírással és címkékkel is elláthatók, a feladat elvégzése során a diákok már önmaguk is összefoglalót írhatnak az oldal tartalmi vonatkozásairól, kiemelhetik azokat a kulcsfogalmakat, fontos előnyöket, amiért munkához értékesnek tartják az adott oldalt. Mivel a könyvjelzők megoszthatóak, a tanár vagy projekttárs felülírhatja, ellenőrizheti, közös munkában felhasználhatja, kiegészítheti az egyén által feltárt tartalmakat. 
2. Házi feladathoz és otthoni kiegészítő tananyaghoz gyűjthető össze egy-két oldal, amelyekről a hozzászólásokban értékelő véleményírás is történhet fejlesztve ezzel a diákok kritikai gondolkodását, véleményalkotó képességét. 
3. Amennyiben infrastruktúra biztosított, márpedig legalább egy interaktív terem internet-kapcsolattal van az egyes intézményekben. Egyéni órákon, egyéni differenciálás és készségfejlesztés során megvalósítható, hogy a címke a gyerek neve, ami alá mi pedagógusok olyan oldalakat rendelünk, könyvjelzőzünk, amelyek az aktuális fejlesztési területre vonatkoznak. Tehát nem mappája és lefűzött feladatlapjai vannak a gyereknek, hanem egy könyvjelzője, amiben szépen halad előre óráról órára. A könyvjelzők leírásában és hozzászólásokban lehet megjegyzéseket tenni az aktuális teljesítményről és a továbbhaladás módjáról, mivel ezt a diák és a tanár közösen szerkesztheti a közös megosztott csoportban.
4. Mivel a Diigo nemcsak könyvjelzőzésre és tárolásra szolgál, hanem bizonyos funkciójával annotálni is lehet adott oldalt, érdemes kihasználni az internetes jegyzetelés lehetőségét. Olvasván egy pdf-et kiemelhetjük a fontos tartalmakat, akárcsak papír alapon. Környezetbarát megoldás, hiszen nem kell nyomtatni. Azonban ez még nem sok újat hoz, csak formájában más. Ám amikor közösségi felületként, közös házi dolgozat projekten munkálkodnak a diákok és az egyes könyvjelzőzött honlapokat megnyitva már virtuális post iteken látják, hogy valaki már feldolgozta, mások számára is kiemelte a kulcsfontosságú dolgokat, akkor energiatakarékossági üzemmód lép életbe, hiszen lehet mással foglalkozni. 
5. És végezetül a leginkább magától értetődő felhasználási lehetőség. A tanár új témakör esetén pl. irodalomból nyithat új felületet, ahol a témához kapcsolódó internetes források oldalait elmentheti, ezt megoszthatja a diákjaival, akik ezek mentén önállóságukat gyakorolva önállóan is tudásra tehetnek szert. De akármilyen versenyfelkészüléshez gyűjtögethető az anyag itt, amit realizálódás esetén megoszthat a tanár az érintett diákokkal.

A technika meg az ördöge

Most egy olyan példát szeretnék megosztani az olvasókkal, amit a napokban éltem meg saját tanítási gyakorlatom során a munkahelyemen. Egy olyan példát, amikor a technikát meglátogatja a saját kis ördöge, de a gyerekek által hozott partnerségi alkalmazkodással a helyzet valamelyest mégis menthető. Helyszín, időpont: negyedik osztály, délután. 

Mivel a gyerekek kalendárium óra keretében a szentendrei Skanzenben kirándultak délelőtt, tudtam, hogy délután kiélhetem kreativitásomat és úgy dolgozom velük, ahogy csak akarok, mivel nincs komolyabb lecke (elvárás), ami lebegne a fejem felett. 

Figyelembe véve, hogy decemberben érkeznek hozzám az életpályamodell zászlaja alatt a minősítő bizottság tagjai, gondoltam elkezdem tréningelni a gyerekeket bizonyos feladatokra, s arra, hogy számítógépet, interaktív táblát és internetet fogunk használni. Mert kell. Mert kell, hogy pontot kapjak erre is. 

Nagy dérrel-durral átvonultunk az egyetlen olyan tanterembe, ahol - elvileg - van csatlakozás a világhálóhoz. A lelkes feszültség már érződött a gyerekeken. Állomásos feladatokat terveztem, laptopomat is behoztam, hogy minél szélesebb spektrumban gyakoroljam az IKT eszközök alkalmazását tanulási helyzetben. Azzal akartam kezdeni, hogy a természetismeret órán tanult madarakra (zöld küllő és kakukk) rákeresünk, hogy lerajzolhassuk, életmódjukról rövid youtube videókat nézzünk. Igen ám, de az egyetlen potenciális internetes teremben nem volt internet. Az egész délután tervezete borult és még az amúgy félig kötelező feladatot (madárrajz) sem tudtuk megvalósítani, mivel a könyvtár is zárt ajtók mögött rejtőzött már. 

Azonban jött a fordulat. A gyerekeknél ugyanis volt tablet. Feltételeztem, hogy mivel közösségi hálókon beszélgetnek, internetkapcsolatuk is akad. Nem tévedtem. Úgyhogy az általuk hozott eszközökön rákerestünk a madarakra, körbeültük és lerajzoltuk. Sajnos videózásra és az általam kifundált játékos képességfejlesztő, illetve nyelvi feladatokra nem volt alkalmas a tablet, de legalább egy sikerélményünk akadt. 

Ez a példa azonban felteszi bennem az őszinte aggodalommal átszőtt kérdést, hogy amíg az infrastruktúra nem adott egy intézményen belül, addig miért várják el a pedagógusoktól, hogy magas szintre emeljék az IKT eszközhasználatukat.

21. századi készségek

Mert valóban... elnézve a világ alakulását valóban csokorba lehet gyűjteni azokat a készségeket, amelyekkel a 21. században boldogulni lehet. Kommunikáció, együttműködés (kollaboráció), kreativitás, kritikai gondolkodás, a médiához és az információhoz szükséges műveltség, problémamegoldó képesség. Nagyon tetszik, hogy a videóban eleve egy olyan módszert választottak a 21. századi képességek összefoglalására, ami hatékony tanulási eszköz: gondolattérkép. Öteltbörzekor és összefoglaláskor nagyon hasznos, mert a rajz segíti az emlékezetbe vésést és a központi témához való csatlakozást. Másrészt a szavak mellé szimbolikus képek is kerültek, ami szintén segíti a tanulást. Tehát a videóban nemcsak az tetszik, hogy rövid, tömör összegzését adja annak, hogy milyen készségekre van szüksége egy 21. századi társadalmi túlélőnek, hanem egy tanulás-módszertani eszközt is felkínál (gondolattérkép).

A videó azonban önreflexióra és számvetésre is késztet. Vajon bennem, leendő tanárban, akinek feladata, hogy felelősségteljesen, hitelesen vezesse a diákokat... vajon bennem ezek a készségek mind megvannak, mind automatikusan rendelkezésemre állnak és birtokában vagyok bármelyiknek is annyira, hogy azt merjem vállalni, hogy erre nevelem az ifjúságot?! Engem még nem erre neveltek se általános, se középiskolában, de még az egyetemen töltött lassan egy évtized sem acélosította meg azt, amit elvárnak, s magamtól is elvárnék... hogy erre vezessem leendő osztályaimat...

Digitális kompetenciák és tanári felelősségvállalás

Manapság, ha egy közelünkben álló pedagógusra rájön a csuklás, s szeretnénk megijeszteni, biztos sikert arathatunk a pedagóguskompetenciák vagy az életpályamodell kifejezésekkel. Az IKT eszközök használata, alkalmazása és mindezekkel szemben támasztott elvárás is hasonló "varázsszó" jelenleg. Sokak számára érthetetlen dokumentációs labirintust és felesleges stresszt jelentenek csupán.  Jelen írás e két szorongást generáló területet kívánja összefüggéseiben, ám a teljesség igénye nélkül feltárni. Esetleges szorongásoldóként felajánlani. 

A pedagógus kompetenciák meghatározásai és az "alájuk rendelt" indikátorok tulajdonképpen nevesítik azokat a meglévő készségeket, képességeket és jó gyakorlatot, amit nap mint nap tapasztalhatunk munkájukra odafigyelő, lelkiismeretes és a kiégéstől még érintetlenül hagyott pedagógusok mellett. Hiszen egy jó pedagógus figyelembe veszi a gyerek egyéni szükségleteit, minden órájára felkészül, korszerű tudást ad át és a többi. A digitális kompetenciák kérdése már keményebb dió, hiszen az aktív pedagógusgeneráció nagy része még olyan korban volt diák és szerezte tanári szakon diplomáját, amikor még az írásvetítő volt a legkorszerűbb tanítást támogató eszköz, s a mobiltelefon is csak a nagyon kiváltságosok eszköze volt. Ha volt egyáltalán.

Marc Prensky digitális bennszülöttek és digitális bevándorlók elméletét idézve (ami manapság már meghaladottnak látszik) a mai valóságban a tanárok digitális bevándorlók, akik csak kóstolgatják a lehetőségeket, míg a padokban ülő diákok agya hipertexten nevelődött digitális bennszülött elme a maga minden sajátosságával, ami az információ felismeréshez, tároláshoz, elemzéshez kapcsolódik. Nyílik az olló, egyre több a probléma az osztályteremben, egyre gyengébbek az országos kompetenciamérések eredményei. Egymással szemben ülnek a teremben - tanár és tanítvány - , egy anyanyelvet beszélnek, mégsem értik egymást.

A 8 pedagógus kompetencia közül a 7., azaz az "Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért" tekinthető leginkább annak a kategóriának, ami a pedagógusra irányul. Az élethosszig tartó tanulás, a szakmai fejlődés és a többi kompetenciaterület elvárása nem valósulhat meg akkor, ha a pedagógus a diploma kézhezvétele és a nyugdíjba vonulás alkalmával szervezett munkahelyi búcsúztató között nem tanul, nem fejleszti magát, nem igényli, hogy lépést tartson a fejlődéssel, hogy minél felkészültebben léphessen be nap mint nap az aktuális osztály színe elé. A tanár is felel. Minden nap megmérettetik azon 25-38 fiatal előtt, akik a nap 24 órájában Onlájniában élnek és lézengenek, mert a lehetőséggel nem feltétlenül tudnak élni. 

A tanárok felelőssége nagy, hiszen a lehetőség, ami a fiatalok ölébe hullik még nem feltétlenül érték. Élni a lehetőséggel, teremteni és megfontoltan (nem mellesleg pedig indokoltan) használni már nem magától értetődő képesség. Ezt irányítottan, s vezetetten lehetséges elsajátítani. Azonban felmerül a kérdés, hogyan lehet ezt megtanítani, ha a pedagógus maga is ugyanolyan diák Onlájniában, amit maga is szinte párhuzamosan fedez fel diákjaival együtt. 

Márpedig elvárás a tanárokkal szemben mind a NAT elvárásait figyelembe véve, mind a nemzetközi sztenderdekre hagyatkozva, hogy a pedagógusok vezessék a digitális eszközök használatának megismerésében a diákokat. A Tanárok digitális kompetenciái - ISTE STANDARDS FOR TECHERS (ISTE, 2008) számtalan konkrétumot fogalmaz meg, azzal kapcsolatban, hogy mi a tanárok feladata a diákok digitális kompetenciáinak fejlesztésében. Gyakorló tanárok számára sokkal jobban használható vezérfonalat és konkrét megfogalmazást tartalmaznak ellentétben a NAT általánosságaival.

     Már az első kompetencia (A tanulói kreativitást és a tanulók tanulásának inspirálása és támogatása) azzal indít, hogy a tanároknak nemcsak szaktárgyi és pedagógiai tudásukat kell felhasználniuk a diákok fejlesztése érdekében, hanem technológiai tudásukat is latba kell vetni. Erre természetesen csak akkor van esélye egy pedagógusnak, ha szakmai felelősségvállalásával és elköteleződéssel fejleszti önmagát és naprakészen tartja ismereteit a technológia útvesztőiben is. Nemcsak az a fontos a tanári munkában, hogy mit, hanem az is, hogy miképp adunk át a diákoknak. Mennyivel élvezetesebb feladat egy irodalomórán életrajzot feldolgozni facebook profil létrehozással, mint a tankönyvi szöveg füzetbe történő kijegyzetelésével.

     A tanárokkal szemben támasztott újabb elvárás, hogy a digitális kornak megfelelő tanulási tapasztalatokat és értékelési módokat tervezzenek meg és fejlesszenek ki méghozzá a modern eszközök és források felhasználásával. Ahhoz, hogy autentikus és hiteles legyen a tanári munka, nem elhanyagolható az a többletenergia-befektetés, amit a tanárnak a saját öntanításába/tanulásába kell fektetnie, hogy feltérképezhesse a rendelkezésre álló lehetőségeket a digitális világban, hogy azt magától azt már magától értetődő természetességgel alkalmazhassa az osztályteremben.

     De a tanárok nemcsak a digitális eszközök és források térhódítása okán kell önfejlesztésbe fognia az éltehosszig tartó tanulás zászlaja alatt, hanem azzal is szembesülniük kell a pályán, hogy nem minden gyerek egyforma, sokkal többször kell megvalósítani a differenciálást és az egyéni bábásmódot, az egyéni igények kielégítését, mint amit az egyetemi évek alatt el tud képzelni. A digitális eszközökkel és az egyéni bánásmóddal kapcsolatos önművelés fontos kompetencia, ami a pedagógusok életpályáján folyamatosan elvárandó. Nem véletlenül, hogy csak a közösségi oldalakat vagy blogokat tekintve milyen tudásbázisokra lehet bukkanni, aki egyéni szükségletekről, fejlesztő eszközökről akar többet megtudni. Az online közösségek kollaboratív erejében rengeteg potenciál rejlik, ami egy egyént segíti a mindennapos pedagógiai munkában.

      Az ISTE-T-ben nagyon konkrétan megfogalmazódik, hogy egy tanárnak milyen attitűdöt kell felvennie: "A tanárok a globális és információs társadalom innovatív szakembereire jellemző tudást és képességeket mutatnak fel, valamint a rájuk jellemző munkafolyamatokban vesznek részt. a) Jártasak a technológiai rendszerekben. Képesek aktuális tudásukat új technológiák használatában és új helyzetekben alkalmazni (...) változatos digitális médiát és formátumot használva ..." Nagyon fontos, és egyben súlyos terhet jelentő elvárások ezek. Azok a pedagógusok, akik világ életükben lelkiismeretesen dolgoztak, azonban sosem kényszerültek digitális eszközök és források beemelésére, most hirtelen egy olyan feladat elé lettek állítva, ami egy egészen új gondolkodásmódot, flexibilitást és kreativitást igényel. Ez az elvárás, azonban ha körülnézünk, nagyon sok intézményben még a számítógép sem adott, vagy ha adott, akkor nincs internetes kapcsolat, de lehet hogy egy cd-s magnóért is ádáz harcot kell vívni. Az elvárás adott, vajon a fizikai feltételek adottak-e minden esetben.

   
     Az ISTE-T 5. kompetencia egy az egyben kifejti a fent említett pedagógus kompetenciát (Elköteleződés és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért). Manapság a szakmai fejlődésben és a vezetésben való részvétel elképzelhetetlen a technológia érintettsége nélkül. A tanulmányi célból létrehozott kommunikációs felületek, a tanár projektgondolkodása, a feldolgozáshoz szükséges információk feltárása és ezek kritikai olvasatának fejlesztése, továbbá a pedagógusi önműveléshez, továbbképzéshez, fejlődéshez szükséges közösségi tudás is a technológiai fejlődéshez, a virtuális társadalomhoz és a megosztott tartalmakhoz kapcsolódik. Felhőben élünk, közös tudásból hívjuk le az aktuálisan szükséges ismereteket. De hogy mit, hogyan, mikor... azt csak partnerségi alapon kezelt tanár-diák viszonyban lehet gyümölcsözően kialakítani. Van, amiben a pedagógus tud többet, de kétségtelen, hogy van, amiben a digitális bennszülöttek sokkal hitelesebbek.