Gyülekeznek a SZÓFELHŐK...

A hagyományos és digitális írástudás jellemzője a vizuális megjelenítés. Azonban a 21. századi íráskészség inherens jellemzője az intenzív, jelentésteremtő vizualitás. De hogy ne a fellegekbe beszéljek és ne érezzék sokan, hogy a digitális írástudás kapcsán csak a felhők gyülekeznek az elmékben, nézzünk néhány ötletet, hogyan vethetők be a SZÓFELHŐK a tanórákon. Hiszen a (szó)felhők felett (is) mindig kék az ég. 

A technológia hatása már a 20. század elején nyomot hagyott az irodalomban. Elég ha a második világháború után, főként német nyelvterületen elterjedt konkrete Poesie-re vagy a nálunk is megjelenő avantgard képversekre gondolunk. A szófelhő mint olyan ötvözi a képi jelentésteremtést a vázlatjellegű kulcsszókiemeléssel, hiszen egy adott téma, fogalom, jelenség, korszak ábrázolása kézzelfoghatóbbá, könnyebben memorizálhatóvá válik. 

Online folyóiratok, továbbképzések, tréningek és prezentációk előszeretettel aknázzák ki a szófelhő alkalmazásban rejlő lehetőségeket. Az alábbiakban néhány ötletet vonultatnék fel, amelyek azt hivatottak bizonyítani, hogy a szófelhők alkalmazása az oktatásban nemcsak valami úri huncutság, hanem valóban fejlesztő, tudásbővítő, vagy akár készségfejlesztő szerepben jelenhet meg. Fontos megjegyezni, hogy az alkalmazásnál mindig figyelembe kell venni az iskola adta infrastrukturális lehetőségeket, illetve felmérni, hogy a tanulók milyen otthoni digitális lehetőségekkel rendelkeznek. Továbbá nem elhanyagolható az sem, hogy vagy a számítástechnika tanárral együttműködve vagy a szaktárgyi órák terhére meg is kell ismertetni a gyerekekkel/fiatalokkal az adott digitális eszközt, hiszen csak ezek után várható el, hogy pl. otthoni munkában dolgozzanak vele. A szófelhők természetesen nyomtathatóak, tehát ilyen értelemben "offline" is használhatóak. Az alábbi ötletek több korosztály számára alkalmasak, illetve évfolyamonként aktualizáltan bevethetőek.

Szófelhők a magyarórákon

1.    Magyarszakos tanárjelöltként már valós tanítási helyzetben, 10-es osztályban is kipróbáltam a szófelhők alkalmazását megszólítások tanításánál. A hivatalos iratok megszólításai kapcsán merült fel a probléma, hogy a diákok bizonytalanul használják az informális és formális megszólítási módokat. Ezeket szocioprogmatikai szempontból vizsgáltuk, a lehetőségeket pedig gyakorisági szempontból differenciáltuk és ábrázoltuk. 

2. Maradjunk a hivatalos iratoknál. A szövegtípusok tanítása - véleményem szerint - az egyik legpraktikusabb tananyag, amit a diák azonnal ki is próbálhat az iskolán kívüli életében, hiszen bármikor kérvényezhet valamit, folyamodhat akármilyen szerv felé. Viszont az, hogy ezek az iratok valóban megfelelnek az elvárásoknak, formai és nyelvhelyességi követelményeknek, nem magától értetődik. Ezeket meg kell tanítani a diákoknak. Elképzeléseik vannak arról, hogy milyen a hivatalos stílus, azonban sokszor inkább ennek paródiája, mint letisztult megvalósulása érhető tetten. Elképzelhetőnek tartom, hogy  szófelhőben ábrázoljuk az alkalmazható, tipikus nyelvi fordulatokat, paneleket, mintegy mankóként adva a megfelelő pragmalingvisztikai fejlesztéshez. Fontosnak tartom, hogy csak a megfelelő nyelvi minta jelenjen meg, tehát a szófelhő csak ezeket tartalmazza. Középiskolás korosztálynak, akik már a felnőttéválás folyamatában a való élethez erőteljesebben kapcsolódnak, kifejezetten ajánlott tudástartalom.

3. Ugyancsak nyelvtan órán vethető be a következő ötlet - s ezzel talán a diákok számára is szerethetőbbé, izgalmasabbá tehető a magyarórák mostohagyereke. Már alsó tagozatban megindul a nyelvtani, helyesírási szabályok tanulása (magolása). Ez általában egy "Tanuld meg!" színes mezőben fenyegeti a nebulókat. De képzeljük el, hogy szófelhőket adunk a tanulópárok elé, amelyek egy-egy nyelvtani szabály példaanyagát (korpuszának prototipikus példányait) tartalmazza. A szófelhők egységei alapján kell megfogalmazniuk egy-egy nyelvtani szabályt. Ez a tudás integrálásának egy magasabb foka, hiszen a diák maga von le következtetéseket. Helyesírás fejlesztés mellett tehát készség- és képességfejlesztés is zajlik. 

4. Szókincsfejlesztés nem csak az idegen nyelv órák sajátja. Akár magyar mint idegen nyelv órákon, akár alsó tagozatos témakörös témaheteknél, akár egy speciális téma feldolgozása esetén a témakörhöz elvárt, szükséges alapszókincs megjelenítése is történhet szófelhőben. Ez a diáknak segítség és emlékeztető is egyben.

5. Kreatív írási feladat differenciáltan bármely korosztály részére, ha szövegfelhőben kapják a diákok azokat a kifejezéseket, amelyeket az alkotandó szövegben szerepelnie kell. 

Szófelhők az irodalom órákon

1. Magyarórán könnyedén bevethető akár a ráhangolás, akár az óra utolsó, reflexiós fázisában, hogy egy adott műfaj jellemzőit adjuk meg választott formában szófelhőként, s ebből kell kitalálnia a diákoknak, hogy melyik műfajról van szó. Ez a Bloom taxonómiában a felismerés szintje a megértés ellenőrzésre, de ennél fejlesztőbb lehet (reflexió fázisban), ha a csoportok vagy tanulópárok egymásnak hoznak létre szófelhőket ugyanezen szempont mentén (nekik kell kiválasztaniuk, hogy pontosan mely kulcsszavak/kifejezések kellennek, hogy belekerüljenek az ábrába és azt is, hogy milyen szimbólum segíti az emlékezetbe vésést hívóképként. Minden korosztály számára alkalmas, hiszen alsó tagozattól fogva egyre mélyített tudástartalom és szempontrendszer mentén foglalkoznak egyes fogalmakkal a diákok.

2. Hasonló módon felhasználható például az irodalmi korszak kulcsszavakban történő tanítására, ami fontos háttértudást, keretet ad az irodalmi művekkel való ismerkedéshez. A korszakhoz szintén egy emlékezetsegítő mankót lehet választani jellemző kép formájában a kulcsszavakkal pedig feltölteni. Létrehozásható a diákok vagy a tanár által. Dolgozatban is megjelenhet, ez esetben felismerés szinten várjuk a tudást, de a korábbi ötlethez hasonlóan a diákok a megtanultakkal manipulálva ők maguk is létrehozhatják. Különösen érettségi előtt álló korosztály számára ajánlott, amivel az ismétlés, a tudás rendszerezése kreatív, tanulásmódszertanilag előnyös formában történhet.

Created with Tagul.com

3. Kreatív elemzési feladat lehet a diákok számára egy-egy vers ábrázolása szófelhőben. Ez az illusztráláson túl súlypontokat is kiemelhet, ami segíti a későbbi elemzést. Szóelőfordulási gyakoriság alapján való szókiemelés itt statisztikai szempontot emel ki. Bármely korosztály esetén, otthoni feladatként (előzetes tanári bemutatás alapján), szorgalmiként vagy projektfeladatként megvalósítható.

4. A műnemek alá tartozó műfajok csoportosítására mini fogalomtár létrehozása lenne a következő alkalmazási ötletem. A szófelhő évfolyamonként bővülhet az újonnan kategóriába sorolt műfajokkal. Év végére összeállítható egy gyakorisági minta is az alapján, hogy mely műfajból tanulták a legtöbbet. Korszakonként is módosítható: adott korszakban melyek a jellegzetes műfajok (pl. az eposz az antikvitás vagy barokk jellemzője, míg a ballada inkább romantikához sorolható.) Folytatólagosan például 9. évfolyamtól kezdve gyarapítható, így érettségire már kész tárház áll rendelkezésre.

5. Egy lazább felhasználás például szabadidőszervezők számára, hogy ha az iskolába tanulmányi (szerű) vetélkedőt szerveznek, s egy-egy irodalmi művet kell felismerni a szófelhőkben megjelenített kép, kulcsszavak, szereplők, helyszínek alapján. Például elképzelhetőnek tartom, hogy az iskola folyosóján itt-ott felbukkanó szófelhők meg-megállítják a diákokat és gondolkodásra késztetik őket.

6. Alkotások összegyűjtése alkotókhoz. Az alkotó képe a vizualizációs alap, a szavak az alkotások. Ez gyerek által létrehozva összegzés és tanulássegítés, de dolgozatban lehet számonkérés is. Szintén érettségi előtt állóknak tartom ezt a felhasználási módot leginkább ésszerűnek.

Bízom benne, hogy a fentiekben felsorakoztatott felhők, nem teszik borongóssá a tanárok és tanárjelöltek hangulatát. Remélem még azok számára is kiderül (az ég), akik a digitális kompetenciafejlesztést mumusnak tartják, hogy a szófelhők fölött valóban kék az ég.

Kipróbálásra érdemes szófelhő készítő alkalmazások:
MakeWordMosaik
TagCrowd
Tagul
Wordle
WordSift

Közösségi könyvjelző könnyedén

Könyvjelző. Arra való, hogy ha az olvasásban folytonossági hiány lépne fel, akkor azt megjelöljük. Legalábbis hagyományos szoftver (könyv) esetén így értelmezhetjük. Az Infokorban azonban másképp ragadhatjuk meg a virtuális könyvjelzőket. Most a Diigoval ismerkedtünk meg a Modern eszközök a pedagógiában kurzus keretein belül.

Ahogy önmagát bemutatja, a Diigo nemcsak virtuális könyvjelző és jegyzetelést segítő alkalmazás, amit a böngészőhöz lehet letölteni, hanem egy közösségi oldal is. A konnektivista tanuláselmélet követelményét maximálisan kielégíti az a lehetőség, ami a Diigo-ban rejlik. Tudniillik nemcsak magunknak könyvjelzőzhetünk, mint tettük azt korábban - hagyományosan - egy könyv esetében, hanem mindazoknak, akikkel megosztjuk "tudásunkat" (vagy fogalmazzunk szerényebben: zsákmány információinkat). 

Vessünk tehát egy-két pillantást arra, hogyan használható fel az oktatásban a közösségi könyvjelző adta lehetőség, s hogyan valósul meg talán minden eddiginél is markánsabban a konnektivizmus mint tanulás- és tanításelmélet. Néhány ötletet tennék közkinccsé, ami - véleményem szerint - felhasználhatóvá teszi csoportszintű tanulás-tanítás esetén. 

1. Továbbképzéseken is rendszeresen szorgalmazzák a projektalapú oktatást. Ez esetén az anyaggyűjtés és rendszerezés fázisában különösen jól hasznosítható az internetes források könyvjelzőkben történő katalogizálása. Előnye, hogy a hivatkozásokat nem kell kimenteni vagy kiírni, hanem online gyűjteményben megjeleníthetővé válnak, amelyekre kattintva rögtön vissza lehet térni az érintett oldalra. Mivel a könyvjelzők rövid leírással és címkékkel is elláthatók, a feladat elvégzése során a diákok már önmaguk is összefoglalót írhatnak az oldal tartalmi vonatkozásairól, kiemelhetik azokat a kulcsfogalmakat, fontos előnyöket, amiért munkához értékesnek tartják az adott oldalt. Mivel a könyvjelzők megoszthatóak, a tanár vagy projekttárs felülírhatja, ellenőrizheti, közös munkában felhasználhatja, kiegészítheti az egyén által feltárt tartalmakat. 
2. Házi feladathoz és otthoni kiegészítő tananyaghoz gyűjthető össze egy-két oldal, amelyekről a hozzászólásokban értékelő véleményírás is történhet fejlesztve ezzel a diákok kritikai gondolkodását, véleményalkotó képességét. 
3. Amennyiben infrastruktúra biztosított, márpedig legalább egy interaktív terem internet-kapcsolattal van az egyes intézményekben. Egyéni órákon, egyéni differenciálás és készségfejlesztés során megvalósítható, hogy a címke a gyerek neve, ami alá mi pedagógusok olyan oldalakat rendelünk, könyvjelzőzünk, amelyek az aktuális fejlesztési területre vonatkoznak. Tehát nem mappája és lefűzött feladatlapjai vannak a gyereknek, hanem egy könyvjelzője, amiben szépen halad előre óráról órára. A könyvjelzők leírásában és hozzászólásokban lehet megjegyzéseket tenni az aktuális teljesítményről és a továbbhaladás módjáról, mivel ezt a diák és a tanár közösen szerkesztheti a közös megosztott csoportban.
4. Mivel a Diigo nemcsak könyvjelzőzésre és tárolásra szolgál, hanem bizonyos funkciójával annotálni is lehet adott oldalt, érdemes kihasználni az internetes jegyzetelés lehetőségét. Olvasván egy pdf-et kiemelhetjük a fontos tartalmakat, akárcsak papír alapon. Környezetbarát megoldás, hiszen nem kell nyomtatni. Azonban ez még nem sok újat hoz, csak formájában más. Ám amikor közösségi felületként, közös házi dolgozat projekten munkálkodnak a diákok és az egyes könyvjelzőzött honlapokat megnyitva már virtuális post iteken látják, hogy valaki már feldolgozta, mások számára is kiemelte a kulcsfontosságú dolgokat, akkor energiatakarékossági üzemmód lép életbe, hiszen lehet mással foglalkozni. 
5. És végezetül a leginkább magától értetődő felhasználási lehetőség. A tanár új témakör esetén pl. irodalomból nyithat új felületet, ahol a témához kapcsolódó internetes források oldalait elmentheti, ezt megoszthatja a diákjaival, akik ezek mentén önállóságukat gyakorolva önállóan is tudásra tehetnek szert. De akármilyen versenyfelkészüléshez gyűjtögethető az anyag itt, amit realizálódás esetén megoszthat a tanár az érintett diákokkal.