Google az oktatásban I. - Google Calendar egy iskola életében (a szabadidőszervező hasznára)

A Google manapság már nem pusztán egy keresőprogram. Olyan alkalmazásokat teremt és vezet be még az átlagfelhasználó mindennapjaiba is, aminek hatására erősen felmerül a gyanú, hogy korszakhatárt kell húznunk: g.e. és g.u. (Google előtt és Google után). Most a blog életében is egy Google-fesztiválnak tekinthető sorozat következik, ugyanis néhány fortélyos és nagyon hasznos alkalmazást szeretnék a gyakorlati haszon oldaláról megközelíteni. Tanár(jelölt) szemmel.

Izgő-mozgó, nyüzsgő-pezsgő személyek ha csak egy fél napra is otthon hagyják a kis noteszüket, határidőnaplójukat... felér egy kisebb halálos ítélettel. Kivel, mikor, hol, miről. Csak néhány kulcskérdés, ami a hétköznapok magán- és hivatalos életének szervezéséhez nélkülözhetetlen. A Google Calendar nemcsak az offline határidőnaplónk digitalizált változata (akar lenni). Mindamellett, hogy természetesen a határidőnaplók fő funkcióját is kielégíti (napokhoz órákhoz feljegyzés készítése) interaktívan is lehet szerkeszteni, értesítőt beállítani, a világháló morzsáit linkelni, kapcsolni, hozzárendelni. És ha otthon hagyjuk a határidőnaplónkat... akkor sincs itt a világvége. Kinek-kinek vérmérséklete szerint van már okostelefonja, amin internetkapcsolat is akad. Ennek birtokában pedig kijelenthető, hogy farzsebünkben az életünk. 

De tágítsuk kicsit a látószögünket. Egy iskola, intézmény miképp hasznosíthatja a Google Calendart - nemcsak öncélú technológiafitogtatásként. Munkahelyemen én vagyok a délutános szabadidőszervező. Véleményem szerint egy google naptár kiválóan alkalmas lehet arra, hogy a havi/éves programokat feltüntessük az iskola (vagy jobb helyeken az osztály) honlapján, hogy mind a diákok, mind a szülők, mind pedig a kollégák számára nyílt információ legyen mikor mi merre hány lépés. Mellékeltem a saját - valós - szabadidős beosztásunkat 2015. november hónapra illusztrációként és kedvcsinálóként... hátha mások élesben is kipróbálhatják egyszer a saját iskolájuk honlapján.

Egy kis Google móka

"Ez a mókázás nem jöhetett volna létre, ha nincs... a Google Hangouts!" 

Köszönjük, hogy a mamut Google intézményének ez a szolgáltatása is emelte a reggel fényét.

Digitális források felhasználása egy foglalkozáson

Hogyan lehet felhasználni a digitális taneszközöket egy tanórán... sokszor esnek abba a hibába a pedagógusok, hogy az újonnan tanult, megismert digitális taneszközöket ráerőszakolják az osztályra, az órára és a tanítandó anyagra akár indokolt, akár nem. A másik felmerülő tipikus jelenség, hogy általában csak a SMAR modell szerinti javítást hajtanak végre: tipikusan illusztrációra használják a digitális eszközöket. 

Most egy olyan komplex projektdélután foglalkozási vázlatát szeretném megosztani a digitális állampolgárokkal, amelyek számos lehetőséget ötvöznek, de mindenképpen azon van a hangsúly, hogy a gyerekek maguk tevékenykednek a technológiával. Ezáltal kettős hangsúlyú az ismeretbővítés és kompetenciafejlesztés, hiszen nemcsak a tárggyal foglalkoznak tartalmi szempontból, hanem a megjelenés, megformálás, tárolás módjával is, amit a digitális taneszközök jelentenek.

Általános adatok

Évfolyam, osztály: 5. évfolyam

Iskolatípus: 8 osztályos gimnázium

Időigény: 4x 45 perc, projektdélután keretében megvalósítható

Foglalkozás címe: Ismerkedjünk a baglyokkal!

Óra témája: Digitális taneszközök integrálásával tervezze meg az osztályban kialakított 4-5 csoport, miképp bővítsük  a baglyokról való tudásunkat. A projektnap a májusi madarak és fák napja kapcsán kerül megszervezésre, tanmenettől független témafeltárás. A környezeti nevelés elvárásának kíván megfelelni.

Résztémák: Téma vázolása, digitális taneszközök összegyűjtése, alkalmazási ötletek, témakörök kijelölése, csoportok létrehozása, kutatómunka és az eredmények prezentálása.

A foglalkozás céljai: 

Az óra végére minden csoport számára egyértelművé válik, milyen témakör feldolgozása a feladata és milyen eszközök állnak rendelkezésére és segítségére annak érdekében, hogy személyre szabott feladatát elvégezhesse. A fő cél a technológia gyakorlásán túl a bagolyfélékkel való közelebbi megismerkedés, ismeretbővítés.

Fejlesztendő kompetenciaterületek: 

Created with Tagul.com

Munkaformák 

Kooperatív csoportmunka, frontális munkaforma a feladatok meghatározásakor.

Motiváció, a figyelemfelkeltés és - fenntartás eszközei:

Kreativitás kifejezésére a digitális vizualizációs lehetőségek és az egyéni feladatmegoldás felelőssége.

IKT integráció:

A diákoknak a Bagoly projekt megvalósítása digitális formában, virtuális tabló formájában készül el, ami interaktívvá teszi az elkészült produktumot. A technológia révén a SMAR modell alapján a kiterjesztés és a változtatás kategóriáiba kerülnek a tanóra egyes részei. Annak következtében, hogy nem csak írásban lehet közölni bizonyos ismereteket a bagolyról, hanem hangfelvételeket és videókat is lehet közölni, kézzelfoghatóbb tapasztalatra tesznek szert a diákok. 

Differenciálás eszközei:

Nyelvi fejlettségi szint. Azon gyerekek, akiknek gyengébb a szövegértése, olyan csoportfeladatokat fognak kapni, amiben audiovizuális információkat kell rendszerezni, következtetéseket levonni. Azok viszont, akik szövegértés tekintetében az átlag szinten vagy fölötte teljesítenek, olyan feladatrészeket kell adni, amiben ezt eszközként használhatják. 

Műveltségterületi integráció:

-számítástechnika

-természetismeret/biológia

Tanulási folyamat biztosítása:

Ellenőrizni, hogy a munkában felhasználni kívánt digitális taneszközök elérhetőek-e, működnek-e, melyik milyen funkciókat biztosít, nem történtek-e lényegi változtatások. Arról is meg kell bizonyosodni a foglalkozás előtt, hogy valóban van-e internet az osztályteremben és a megfelelő külső egységek működnek-e. Az óra a számítástechnika teremben zajlik természetismeret óra keretében. Biztosítani kell, hogy a csoportok az közös munka során kényelmesen elférjenek és képesek legyenek egymással megfelelően kommunikálni. A fizikai tér adta lehetőségeket fel kell mérni (látszik-e rendesen a központi interaktív tábla a terem minden pontjából stb.). Arra is fel kell készülni, hogy a frontális rész esetén a gyerekek elkalandozhatnak nem témába vágó oldalakra is interneten. 

Felhasznált források 

-online források

AZ ÓRA STRUKTÚRÁJA

1. RÁHANGOLÁS

Az iskolában projektnapra készülnek, s a megelőző egy hétben szavazni kellett. A diákoknak meg kell választaniuk az iskola idei kabalaállatát, amivel a későbbiekben több ízben is foglalkozni fognak az osztályok. A szavazás eredménye alapján a bagoly lett a nyertes. A jelen foglalkozás a szavazás eredményének kihirdetésével kezdődik rejtvényes formában. A gyerekek székein egy-egy betű szerepel. Az azonos betűknek egy csoportba kell összpontosulniuk. Összesen 5 csoport születik: B    A    G    O   LY. A csoportok egy keresztrejtvényt kapnak az Eclipse keresztrejtvény készítő szoftver felhasználásával, amelyben különböző állatokra vonatkozó tematikus kérdések megválaszolása során a megfejtés a szavazás nyertese, vagyis a bagoly lett. 

Célkitűzés megadása követi a ráhangoló játékos feladatot, melyben elhangzik, hogy most általában a bagolyfélékkel ismerkedünk meg közelebbről.

2.   JELENTÉSTEREMTÉS

Előzetes ismeretek előhívása egy padlet felület  segítségével történik, ahol minden gyerek kulcsszavak formájában hozzáteszi azt az ismeretet, amit eddig birtokol a baglyokról. A feladat időkorláta két perc. A tanár közben leszűri a tapasztalatokat és felméri, milyen mintázatba rendezhetőek a meglévő ismeretek.

Az új ismeretek bevezetése csoportmunkában kerül feldolgozásra. Minden csoportban egy a prezi  felhasználásával elkészített gondolattérkép-tablót kell prezentálnia a projekt végén. A csoport tagjainak a következő témaköröket kell megjeleníteniük a gondolattérképen. Az eszközök használatára való ösztönzést javaslatként megkapják, a keresőmotorok (google) segítik az információk keresését: 

1. bagolyfélék-bagoly fajták (szófelhőben való ábrázolás), 
2. mozgásával kapcsolatos videókhoz születő szöveges bejegyzés, melynek a tudományos szócikk igényével objektíven, pontosan és lényegre törően megfogalmazva szülessen
3. táplálkozásáról elmetérkép készítése
4. testfelépítéséről, kültakarójáról, testrészeiről képek gyűjtése, képaláírásokkal való ellátása
5. a baglyok megjelenése a társművészetekben és a művészettörténetben. A bagoly mint szimbólum. Összefüggések értékelő bejegyzésének írása és bármilyen audiovizuális termék illusztrációként való felvonultatása.
6. Differenciálás a tehetséges diákoknak: a Legyen Ön is milliomos! játék analógiájára power point kvíz készítése, kérdésekkel való feltöltése úgy, hogy a csoport által feldolgozandó minden témakör megjelenjen benne. Ezt a feladatot nem kell a preziben ábrázolni.

Rendszerezés és rögzítés 3x45 perces órát vesz igénybe. Mivel a csoport által igénybe vett taneszközök virtuális tanteremben rejlenek, elmentve bármikor folytathatóak. A munka egyéni megsegítés mellett a csoportok önállóságára van bízva.  Az egyénileg összegyűjtött és elkészített „tablóegységek” preziben történő ábrázolása tanári vezetéssel történik. A prezi megismertetése új tananyagként jelenik meg az órán. Az utolsó 45 perces egység a termékek prezentálása.

A tanulói teljesítmény ellenőrzése és értékelése: A prezentációk bemutatóján a csoportok értékelő lapot kapnak szempontsorral, ami egy google form kérdőív formájában jelenik meg előttük a gépen. A szempontsor: az információk pontosságát, a technológiai eszközök felhasználásának eredményességét, az összhatást és a kreativitást hivatottak értékelni. A diákoknak minden esetben 3 pozitívumot kell kiemelniük és 1 tanácsot megfogalmazniuk a bemutatóval kapcsolatban. Ezzel fejlesztjük véleményalkotásukat s a vélemény megfogalmazásának nyelvi képességét.

3.  REFLEKTÁLÁS/LEZÁRÁS

A prezentációk meghallgatása után játékos levezetésként a Legyen Ön is milliomos! játék baglyokra vonatkozó kérdésekkel feltöltött változatát kell megoldaniuk a diákoknak. 

Tapasztalatok egy elmetérkép készítéséről

Az elme- vagy másként gondolattérkép kooperatív tanulásszervezési módszer nagyon közel áll hozzám. Saját magam tanulását is megkönnyíti ez a fajta vizuális szervező, ami lehet fürtábra vagy egyszerű pókhálóábra, de már középiskolában kifejlesztettem a saját rendszeremnek megfelelő folyamatábrák segítségével való tanulást. Erre alapozva különösen lelkesen fogadtam a feladatot, miszerint digitális elmetérképekkel fogunk megismerkedni. 

Korábban a bubbl.us ötletbörze megjelenítésre szolgáló alkalmazást ismertem. A repertoár immár a MindMeister programmal bővült. Az felhasználás regisztrációhoz kötött, s sajnos az alapszint csak korlátozott lehetőségeket biztosít munkaszervezés hatásfokának maximalizálására (pl. képet feltölteni nem lehet).

A munka tanulópárokban zajlott, amely párok szaktárgyi szempont mentén szerveződtek. Magyar szakos lévén adott volt, hogy alapvetően irodalmi témát válasszunk. Mivel kettőnk közül én voltam, aki már végzett tanítási gyakorlata során digitális elmetérkép felhasználást igénylő feladatot, megosztottam tapasztalatomat társammal. Annak idején a diákoktól Vörösmarty Mihály életrajzát kértem gondolattérképen ábrázolni, a csomópontokat Vörösmarty különböző szerepeinek kellett szerveznie. Most Arany Jánost választottuk, s az életművön belül szűkítettünk a balladaköltészetre. "Munkatársam" könnyebben ráérzett a MindMeister szerkesztési lehetőségeire, így az alapstruktúrát a közös megbeszélést követően ő végezte. Ezt én kiegészítettem, illetve az elméleti hátteret is végleges formába öntöttem.

Az együttműködés szociális értelemben hatékonyan zajlott, mivel mindketten segítő javaslatokkal fordultunk egymás felé, kiemelve a másik már elvégzett feladatának legnagyobb erényeit. A módosítási javaslatok kérdésként lettek megfogalmazva, demokratikusan hoztunk döntést. 

A kommunikációt azonban nagyban akadályozta, hogy e-mailen keresztül léptünk egymással kapcsolatba, s itt a levélváltásra való várakozás miatt ingadozott a munka dinamizmusa, illetve volt, amikor csúszott az információ, s stagnált a szerkesztés. Nehézkessé tette tehát a munkát a pusztán virtuális kapcsolattartás. 

A másik hatékonyságcsökkentő elemet maga az oldal jelentette - legalábbis az én számomra. Lehet, hogy a laptopom, lehet, hogy az internet, lehet, hogy a böngésző okolható, de az biztos, hogy nagyon sokáig tartott az oldal frissülése és a kattintott utasítás megvalósulása. Továbbá maga a gondolattérképen létrehozható szintezés és elhelyezési opciók egyáltalán nem elégítik ki azt az igényemet, amit papír alapon filctollakkal meg tudok valósítani. Kétségtelen előnye az online gondolattérképnek, hogy interaktív lehet, gazdagon elhelyezhetőek benne audiovizuális élményt nyújtó csemegék, mint kisfilmek, felolvasások stb., azonban a térkép jelleg csökevényes marad, nem lehet a kapcsolatokat és a szinteket olyan érzékletesen ábrázolni, mint papír alapon. Természetesen minden feladat esetében el kell dönteni, mi áll a fókuszban. Mivel az általunk megfogalmazott munka során főként az elmetérkép interaktivitására helyeződött a hangsúly, nem vett el a kész termék értékéből az az igényem, hogy minél gazdagabb térképet lehessen rajzolni. De más jellegű feladatban, ahol például összefüggések ábrázolásán lenne a cél, már nem kielégítő az a megoldási javaslat, amit a MindMeister kínálni tud.

Az együttműködést jó hangulatúnak, eredményesnek és kölcsönösen támogatónak éltem meg, ezért köszönet munkatársamnak.

Tájékozódj okosan egy ELMETÉRKÉPEN

A jegyzetelés és interaktív témafeldolgozás egy új lehetőségét találjuk a digitális elmetérképekben. A MindMeister digitális gondolattérkép-készítő alkalmazás segítségével egy irodalmi témát kívántunk feldolgozni: Arany János balladaköltészetét.

A témaválasztást indokolja, hogy a középiskolai irodalomoktatásban tipikusan Arany János kapcsán foglalkoznak először a diákok a ballada műfajával, s a gazdag életmű a műfaj megvalósulásának széles spektrumát mutatja be. A balladák csoportosítása azonban számtalan szempont mentén történhet: tematikus, alműfaj dominancia, világkép- és értékszemlélet alapján. Didaktikai feladatként fontosnak tartjuk, hogy a diákok önálló szempontrendszert kialakítva következetesen haladjanak egy téma feldolgozásában. Ebben a feladatban több képesség- és tudásterület fejlesztésére teszünk kísérletet.

Elsődleges cél Arany János balladaköltészetével való megismerkedés, melyben a diákok aktív résztvevők és kutatásra ösztönzött jelentésteremtők. De a feladat nemcsak az ismeretbővítést szolgálja, hanem az információkereső olvasás szintjét is fejleszti, hiszen egy újraértelmezett vázlatkészítést vár el a diákoktól. Digitális kompetencia fejlesztése áthatja elejétől a végéig a feladatot, hiszen a feladat egyik szempontja, hogy minél több audiovizuális élményt vonultasson fel. Szociális kompetencia gyakorlása, csiszolása is zajlik, hiszen a csoportmunka elvárja, hogy tudatosan szervezzék a munkamegosztást, szerepleosztást és az erre való reflektálást. Mivel erről beszámolót kell tenniük, tudatossági fokban is fejlődés várható.

Mivel a diákokra van bízva, hogy milyen szempont mentén haladnak a csoportosítás és ábrázolás létrehozásában, várhatóan többféle csoportmegoldás születik majd, ami magától értetődően kínálja a lehetőséget arra, hogy prezentálják is egymás előtt az eredményeiket, segítve és mélyítve ezzel a mélyebb tanulást, hiszen több szempontból világítják meg egymás előtt ugyanazt a témát.

A feladat a következőképpen fogalmazható meg:

„Most 4 fős csoportokban fogtok kutatni. A MindMeister gondolattérkép segítségével ábrázoljátok Arany János balladáit! A csoportosítási szempontot a csoport maga választja meg, a csoportosításra váró balladákat a Pethőné Nagy Csilla Irodalomkönyv korpusza adja. A gondolattérkép tartalmazzon minél több digitális forrást és törekedjetek arra, hogy minél interaktívabb, minél több érzékszerv és audiovizuális élmény bevonásával teremtsétek meg csoportotok gondolattérképét! A csoporton belül jelöljetek ki felelősöket, és a feladat elvégzését követően fogalmazzatok meg reflexiót a csoport munkamegosztásának tapasztalatairól. A reflexióban térjetek ki arra, hogy mi indokolta a csoportosításul választott szempontot. A feladat elvégzésére egy hetet kaptok. Az elkészült produktumokat egymásnak is bemutathatjátok egy kijelölt prezentációs órán.”

Mi egy lehetséges megvalósítást mutatunk be a létrehozott MindMeister gondolattérképen.

Gyülekeznek a SZÓFELHŐK...

A hagyományos és digitális írástudás jellemzője a vizuális megjelenítés. Azonban a 21. századi íráskészség inherens jellemzője az intenzív, jelentésteremtő vizualitás. De hogy ne a fellegekbe beszéljek és ne érezzék sokan, hogy a digitális írástudás kapcsán csak a felhők gyülekeznek az elmékben, nézzünk néhány ötletet, hogyan vethetők be a SZÓFELHŐK a tanórákon. Hiszen a (szó)felhők felett (is) mindig kék az ég. 

A technológia hatása már a 20. század elején nyomot hagyott az irodalomban. Elég ha a második világháború után, főként német nyelvterületen elterjedt konkrete Poesie-re vagy a nálunk is megjelenő avantgard képversekre gondolunk. A szófelhő mint olyan ötvözi a képi jelentésteremtést a vázlatjellegű kulcsszókiemeléssel, hiszen egy adott téma, fogalom, jelenség, korszak ábrázolása kézzelfoghatóbbá, könnyebben memorizálhatóvá válik. 

Online folyóiratok, továbbképzések, tréningek és prezentációk előszeretettel aknázzák ki a szófelhő alkalmazásban rejlő lehetőségeket. Az alábbiakban néhány ötletet vonultatnék fel, amelyek azt hivatottak bizonyítani, hogy a szófelhők alkalmazása az oktatásban nemcsak valami úri huncutság, hanem valóban fejlesztő, tudásbővítő, vagy akár készségfejlesztő szerepben jelenhet meg. Fontos megjegyezni, hogy az alkalmazásnál mindig figyelembe kell venni az iskola adta infrastrukturális lehetőségeket, illetve felmérni, hogy a tanulók milyen otthoni digitális lehetőségekkel rendelkeznek. Továbbá nem elhanyagolható az sem, hogy vagy a számítástechnika tanárral együttműködve vagy a szaktárgyi órák terhére meg is kell ismertetni a gyerekekkel/fiatalokkal az adott digitális eszközt, hiszen csak ezek után várható el, hogy pl. otthoni munkában dolgozzanak vele. A szófelhők természetesen nyomtathatóak, tehát ilyen értelemben "offline" is használhatóak. Az alábbi ötletek több korosztály számára alkalmasak, illetve évfolyamonként aktualizáltan bevethetőek.

Szófelhők a magyarórákon

1.    Magyarszakos tanárjelöltként már valós tanítási helyzetben, 10-es osztályban is kipróbáltam a szófelhők alkalmazását megszólítások tanításánál. A hivatalos iratok megszólításai kapcsán merült fel a probléma, hogy a diákok bizonytalanul használják az informális és formális megszólítási módokat. Ezeket szocioprogmatikai szempontból vizsgáltuk, a lehetőségeket pedig gyakorisági szempontból differenciáltuk és ábrázoltuk. 

2. Maradjunk a hivatalos iratoknál. A szövegtípusok tanítása - véleményem szerint - az egyik legpraktikusabb tananyag, amit a diák azonnal ki is próbálhat az iskolán kívüli életében, hiszen bármikor kérvényezhet valamit, folyamodhat akármilyen szerv felé. Viszont az, hogy ezek az iratok valóban megfelelnek az elvárásoknak, formai és nyelvhelyességi követelményeknek, nem magától értetődik. Ezeket meg kell tanítani a diákoknak. Elképzeléseik vannak arról, hogy milyen a hivatalos stílus, azonban sokszor inkább ennek paródiája, mint letisztult megvalósulása érhető tetten. Elképzelhetőnek tartom, hogy  szófelhőben ábrázoljuk az alkalmazható, tipikus nyelvi fordulatokat, paneleket, mintegy mankóként adva a megfelelő pragmalingvisztikai fejlesztéshez. Fontosnak tartom, hogy csak a megfelelő nyelvi minta jelenjen meg, tehát a szófelhő csak ezeket tartalmazza. Középiskolás korosztálynak, akik már a felnőttéválás folyamatában a való élethez erőteljesebben kapcsolódnak, kifejezetten ajánlott tudástartalom.

3. Ugyancsak nyelvtan órán vethető be a következő ötlet - s ezzel talán a diákok számára is szerethetőbbé, izgalmasabbá tehető a magyarórák mostohagyereke. Már alsó tagozatban megindul a nyelvtani, helyesírási szabályok tanulása (magolása). Ez általában egy "Tanuld meg!" színes mezőben fenyegeti a nebulókat. De képzeljük el, hogy szófelhőket adunk a tanulópárok elé, amelyek egy-egy nyelvtani szabály példaanyagát (korpuszának prototipikus példányait) tartalmazza. A szófelhők egységei alapján kell megfogalmazniuk egy-egy nyelvtani szabályt. Ez a tudás integrálásának egy magasabb foka, hiszen a diák maga von le következtetéseket. Helyesírás fejlesztés mellett tehát készség- és képességfejlesztés is zajlik. 

4. Szókincsfejlesztés nem csak az idegen nyelv órák sajátja. Akár magyar mint idegen nyelv órákon, akár alsó tagozatos témakörös témaheteknél, akár egy speciális téma feldolgozása esetén a témakörhöz elvárt, szükséges alapszókincs megjelenítése is történhet szófelhőben. Ez a diáknak segítség és emlékeztető is egyben.

5. Kreatív írási feladat differenciáltan bármely korosztály részére, ha szövegfelhőben kapják a diákok azokat a kifejezéseket, amelyeket az alkotandó szövegben szerepelnie kell. 

Szófelhők az irodalom órákon

1. Magyarórán könnyedén bevethető akár a ráhangolás, akár az óra utolsó, reflexiós fázisában, hogy egy adott műfaj jellemzőit adjuk meg választott formában szófelhőként, s ebből kell kitalálnia a diákoknak, hogy melyik műfajról van szó. Ez a Bloom taxonómiában a felismerés szintje a megértés ellenőrzésre, de ennél fejlesztőbb lehet (reflexió fázisban), ha a csoportok vagy tanulópárok egymásnak hoznak létre szófelhőket ugyanezen szempont mentén (nekik kell kiválasztaniuk, hogy pontosan mely kulcsszavak/kifejezések kellennek, hogy belekerüljenek az ábrába és azt is, hogy milyen szimbólum segíti az emlékezetbe vésést hívóképként. Minden korosztály számára alkalmas, hiszen alsó tagozattól fogva egyre mélyített tudástartalom és szempontrendszer mentén foglalkoznak egyes fogalmakkal a diákok.

2. Hasonló módon felhasználható például az irodalmi korszak kulcsszavakban történő tanítására, ami fontos háttértudást, keretet ad az irodalmi művekkel való ismerkedéshez. A korszakhoz szintén egy emlékezetsegítő mankót lehet választani jellemző kép formájában a kulcsszavakkal pedig feltölteni. Létrehozásható a diákok vagy a tanár által. Dolgozatban is megjelenhet, ez esetben felismerés szinten várjuk a tudást, de a korábbi ötlethez hasonlóan a diákok a megtanultakkal manipulálva ők maguk is létrehozhatják. Különösen érettségi előtt álló korosztály számára ajánlott, amivel az ismétlés, a tudás rendszerezése kreatív, tanulásmódszertanilag előnyös formában történhet.

Created with Tagul.com

3. Kreatív elemzési feladat lehet a diákok számára egy-egy vers ábrázolása szófelhőben. Ez az illusztráláson túl súlypontokat is kiemelhet, ami segíti a későbbi elemzést. Szóelőfordulási gyakoriság alapján való szókiemelés itt statisztikai szempontot emel ki. Bármely korosztály esetén, otthoni feladatként (előzetes tanári bemutatás alapján), szorgalmiként vagy projektfeladatként megvalósítható.

4. A műnemek alá tartozó műfajok csoportosítására mini fogalomtár létrehozása lenne a következő alkalmazási ötletem. A szófelhő évfolyamonként bővülhet az újonnan kategóriába sorolt műfajokkal. Év végére összeállítható egy gyakorisági minta is az alapján, hogy mely műfajból tanulták a legtöbbet. Korszakonként is módosítható: adott korszakban melyek a jellegzetes műfajok (pl. az eposz az antikvitás vagy barokk jellemzője, míg a ballada inkább romantikához sorolható.) Folytatólagosan például 9. évfolyamtól kezdve gyarapítható, így érettségire már kész tárház áll rendelkezésre.

5. Egy lazább felhasználás például szabadidőszervezők számára, hogy ha az iskolába tanulmányi (szerű) vetélkedőt szerveznek, s egy-egy irodalmi művet kell felismerni a szófelhőkben megjelenített kép, kulcsszavak, szereplők, helyszínek alapján. Például elképzelhetőnek tartom, hogy az iskola folyosóján itt-ott felbukkanó szófelhők meg-megállítják a diákokat és gondolkodásra késztetik őket.

6. Alkotások összegyűjtése alkotókhoz. Az alkotó képe a vizualizációs alap, a szavak az alkotások. Ez gyerek által létrehozva összegzés és tanulássegítés, de dolgozatban lehet számonkérés is. Szintén érettségi előtt állóknak tartom ezt a felhasználási módot leginkább ésszerűnek.

Bízom benne, hogy a fentiekben felsorakoztatott felhők, nem teszik borongóssá a tanárok és tanárjelöltek hangulatát. Remélem még azok számára is kiderül (az ég), akik a digitális kompetenciafejlesztést mumusnak tartják, hogy a szófelhők fölött valóban kék az ég.

Kipróbálásra érdemes szófelhő készítő alkalmazások:
MakeWordMosaik
TagCrowd
Tagul
Wordle
WordSift

Közösségi könyvjelző könnyedén

Könyvjelző. Arra való, hogy ha az olvasásban folytonossági hiány lépne fel, akkor azt megjelöljük. Legalábbis hagyományos szoftver (könyv) esetén így értelmezhetjük. Az Infokorban azonban másképp ragadhatjuk meg a virtuális könyvjelzőket. Most a Diigoval ismerkedtünk meg a Modern eszközök a pedagógiában kurzus keretein belül.

Ahogy önmagát bemutatja, a Diigo nemcsak virtuális könyvjelző és jegyzetelést segítő alkalmazás, amit a böngészőhöz lehet letölteni, hanem egy közösségi oldal is. A konnektivista tanuláselmélet követelményét maximálisan kielégíti az a lehetőség, ami a Diigo-ban rejlik. Tudniillik nemcsak magunknak könyvjelzőzhetünk, mint tettük azt korábban - hagyományosan - egy könyv esetében, hanem mindazoknak, akikkel megosztjuk "tudásunkat" (vagy fogalmazzunk szerényebben: zsákmány információinkat). 

Vessünk tehát egy-két pillantást arra, hogyan használható fel az oktatásban a közösségi könyvjelző adta lehetőség, s hogyan valósul meg talán minden eddiginél is markánsabban a konnektivizmus mint tanulás- és tanításelmélet. Néhány ötletet tennék közkinccsé, ami - véleményem szerint - felhasználhatóvá teszi csoportszintű tanulás-tanítás esetén. 

1. Továbbképzéseken is rendszeresen szorgalmazzák a projektalapú oktatást. Ez esetén az anyaggyűjtés és rendszerezés fázisában különösen jól hasznosítható az internetes források könyvjelzőkben történő katalogizálása. Előnye, hogy a hivatkozásokat nem kell kimenteni vagy kiírni, hanem online gyűjteményben megjeleníthetővé válnak, amelyekre kattintva rögtön vissza lehet térni az érintett oldalra. Mivel a könyvjelzők rövid leírással és címkékkel is elláthatók, a feladat elvégzése során a diákok már önmaguk is összefoglalót írhatnak az oldal tartalmi vonatkozásairól, kiemelhetik azokat a kulcsfogalmakat, fontos előnyöket, amiért munkához értékesnek tartják az adott oldalt. Mivel a könyvjelzők megoszthatóak, a tanár vagy projekttárs felülírhatja, ellenőrizheti, közös munkában felhasználhatja, kiegészítheti az egyén által feltárt tartalmakat. 
2. Házi feladathoz és otthoni kiegészítő tananyaghoz gyűjthető össze egy-két oldal, amelyekről a hozzászólásokban értékelő véleményírás is történhet fejlesztve ezzel a diákok kritikai gondolkodását, véleményalkotó képességét. 
3. Amennyiben infrastruktúra biztosított, márpedig legalább egy interaktív terem internet-kapcsolattal van az egyes intézményekben. Egyéni órákon, egyéni differenciálás és készségfejlesztés során megvalósítható, hogy a címke a gyerek neve, ami alá mi pedagógusok olyan oldalakat rendelünk, könyvjelzőzünk, amelyek az aktuális fejlesztési területre vonatkoznak. Tehát nem mappája és lefűzött feladatlapjai vannak a gyereknek, hanem egy könyvjelzője, amiben szépen halad előre óráról órára. A könyvjelzők leírásában és hozzászólásokban lehet megjegyzéseket tenni az aktuális teljesítményről és a továbbhaladás módjáról, mivel ezt a diák és a tanár közösen szerkesztheti a közös megosztott csoportban.
4. Mivel a Diigo nemcsak könyvjelzőzésre és tárolásra szolgál, hanem bizonyos funkciójával annotálni is lehet adott oldalt, érdemes kihasználni az internetes jegyzetelés lehetőségét. Olvasván egy pdf-et kiemelhetjük a fontos tartalmakat, akárcsak papír alapon. Környezetbarát megoldás, hiszen nem kell nyomtatni. Azonban ez még nem sok újat hoz, csak formájában más. Ám amikor közösségi felületként, közös házi dolgozat projekten munkálkodnak a diákok és az egyes könyvjelzőzött honlapokat megnyitva már virtuális post iteken látják, hogy valaki már feldolgozta, mások számára is kiemelte a kulcsfontosságú dolgokat, akkor energiatakarékossági üzemmód lép életbe, hiszen lehet mással foglalkozni. 
5. És végezetül a leginkább magától értetődő felhasználási lehetőség. A tanár új témakör esetén pl. irodalomból nyithat új felületet, ahol a témához kapcsolódó internetes források oldalait elmentheti, ezt megoszthatja a diákjaival, akik ezek mentén önállóságukat gyakorolva önállóan is tudásra tehetnek szert. De akármilyen versenyfelkészüléshez gyűjtögethető az anyag itt, amit realizálódás esetén megoszthat a tanár az érintett diákokkal.

A technika meg az ördöge

Most egy olyan példát szeretnék megosztani az olvasókkal, amit a napokban éltem meg saját tanítási gyakorlatom során a munkahelyemen. Egy olyan példát, amikor a technikát meglátogatja a saját kis ördöge, de a gyerekek által hozott partnerségi alkalmazkodással a helyzet valamelyest mégis menthető. Helyszín, időpont: negyedik osztály, délután. 

Mivel a gyerekek kalendárium óra keretében a szentendrei Skanzenben kirándultak délelőtt, tudtam, hogy délután kiélhetem kreativitásomat és úgy dolgozom velük, ahogy csak akarok, mivel nincs komolyabb lecke (elvárás), ami lebegne a fejem felett. 

Figyelembe véve, hogy decemberben érkeznek hozzám az életpályamodell zászlaja alatt a minősítő bizottság tagjai, gondoltam elkezdem tréningelni a gyerekeket bizonyos feladatokra, s arra, hogy számítógépet, interaktív táblát és internetet fogunk használni. Mert kell. Mert kell, hogy pontot kapjak erre is. 

Nagy dérrel-durral átvonultunk az egyetlen olyan tanterembe, ahol - elvileg - van csatlakozás a világhálóhoz. A lelkes feszültség már érződött a gyerekeken. Állomásos feladatokat terveztem, laptopomat is behoztam, hogy minél szélesebb spektrumban gyakoroljam az IKT eszközök alkalmazását tanulási helyzetben. Azzal akartam kezdeni, hogy a természetismeret órán tanult madarakra (zöld küllő és kakukk) rákeresünk, hogy lerajzolhassuk, életmódjukról rövid youtube videókat nézzünk. Igen ám, de az egyetlen potenciális internetes teremben nem volt internet. Az egész délután tervezete borult és még az amúgy félig kötelező feladatot (madárrajz) sem tudtuk megvalósítani, mivel a könyvtár is zárt ajtók mögött rejtőzött már. 

Azonban jött a fordulat. A gyerekeknél ugyanis volt tablet. Feltételeztem, hogy mivel közösségi hálókon beszélgetnek, internetkapcsolatuk is akad. Nem tévedtem. Úgyhogy az általuk hozott eszközökön rákerestünk a madarakra, körbeültük és lerajzoltuk. Sajnos videózásra és az általam kifundált játékos képességfejlesztő, illetve nyelvi feladatokra nem volt alkalmas a tablet, de legalább egy sikerélményünk akadt. 

Ez a példa azonban felteszi bennem az őszinte aggodalommal átszőtt kérdést, hogy amíg az infrastruktúra nem adott egy intézményen belül, addig miért várják el a pedagógusoktól, hogy magas szintre emeljék az IKT eszközhasználatukat.